Észlelőrét
A Magyar Asztrofotósok Egyesületének galériája
393 vs 656 nm felbontás összehasonlítás
A távcső maximális felbontását befolyásolja a hullámhossz. Minél rövidebb a Lamdba, annál kisebb az Airy-korong, így annál nagyobb a felbontás.
A Nap esetében könnyel elérhető a max felbontás, így egyszerű összehasonlítani a különböző szűrőkkel készült képeket.
Balra Ca-K 393 nm
Középen 656 nm broadband
Jobbra 656 nm H-alfa ultranarrowband
Készítette
Dr. Francsics László
Optika
Soleye 300 "RED" mirror/ "Vilolet" mirror
Kamera
ASI 174 MM
Mechanika
Skywatcher EQ6
Helyszín
Magyarország
Dátum
2024-06-08
Expozíciós adatok
különböző
Szűrők
Ca-K 10 nm, H-alfa 12 nm, H-alfa 0,5A
Hozzászólások
Peti, köszi, értem, és jó is lehet a módszer!
Már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet a kockákat szétválogatni így, meg párosával összeadni, stb. ehhez egy megfelelő progi, meg egy scriptzsonglőr kellene.
Lehet egyszerűbb, ha 2 videót csinálok különböző expó időkkel.
Csillagon ultrakeskenysávú H-alfa szűrőt teszteni - nem rossz elgondolás. Hááát, lehet egyszer megpróbálom, de az nagyon eszi a fényt :-)
Laci, szerintem a már meglévő felvételekből tudsz csinálni egy tesztet, amivel el tudod dönteni, hogy a seeing korlátozza-e a felbontásod. Arra gondolok, hogy egy kiválasztott videót kétféleképpen lehetne feldolgozni. Tegyük fel, hogy 2x-es integrációs idő különbség hatását szeretnéd mérni (egyedi képkockákra nézve). A két feldolgozás így indulna:
(1) Minden páratlan kockát dolgozol csak fel, a párosakat eldobod,
(2) Minden páratlan kockát összeátlagolsz az azt követő páros kockával. Semmi regisztráció, kalibráció, csak egy sima számtani közép. Lényegében binneled időben.
Így lesz két ugyanolyan hosszú "videód", amit a szokásos módon, egymástól függetlenül ki tudsz dolgozni. Ha a 2-es végeredménye ugyanolyan éles (azaz lényegében pixelre megegyezik) az egyessel, akkor azt gondolnám, hogy ezen az időskálán (2x egy frame integrációs ideje + egy kiolvasás) nem ront a seeing, és más miatt romlik a felbontás.
Ha tényleg az optikai rendszerben van valami, ami korlátozza az elméleti felbontás elérését, akkor az jut eszembe, hogy csillagon (egyel távolabbin) kipróbáltad? Ha egyáltalán jut elég fény a kamerába. Az mégiscsak könnyebben mérhető.
A Big Bear Solar Observatory képe egészen elképesztő, köszi! Szerintem lassan kezded karcolgatni ezt a szintet.
Váradi Nagy Pál
:)
@Peti. Elvileg nem lehet a seeing, optika korlátolt körülmények között fotózok, vagyis az optika limitációját látjuk. Ezt referenciaképek alapján tudom. illetve onnan - főleg ultrakeskeny H-alfában, ahol nincsen referencia - hogy a nyerseredmények többsége nagyon azonos felbontáson áll meg. A seeing onnan látszik, hogy hány lépésnyi élesítés után éri el a max felbontást.
2 ötlet: az tetszik, bár nagyon sok a "szűrő" rendszerben, és névlegesen az a H-alfa boadband, amit látunk pont azon a felbontáson van, ahol lennie kell. Olyan, mintha az a 10% felbontáscsökkenést ismeretlen paraméter okozná, pl a Daystar Quark etalon optikai nyavajája, de az csak síküvegekből áll, F30-on ott nem lehet probléma. De közben ez a felbontás megegyezik egy másik felépítésű daystar quarkos képekével, szóval olyan, mintha törvényszerűen ennyit engedni az elmélet is.
A Ca-K és a H-alfa között két dolog a különbség: a kontraszt és az optikai felbontóképesség határa. A kontraszt a fotoszférábn nagyon megnő UV-felé közeledve és a távcső (mármint ennek a távcsőnek) a felbontása is. Ennek hiányát látod a 656nm broadband képen. Az ultrakeskenysávú kép kontrasztja Etalonszűrő függő. Jobb felbontáshoz nagyobb távcső kellene, de piacon ekkora sincs, mint ez, szóval amit látsz, az az amatőr maximum. De van egy kép a Big Bear Solar Observatoryból, 1,6 méteres tükörrel, ott látszik, hogy a H-alfa struktúrák fraktálszerűek, azt látod egyre finomabb és finomabb verzióban, amit a szomszéd képen is. Itt a fotó: https://avertedimagination.com/images/winterrose.jpg
Ha más jellegű struktúrákra vagyunk kíváncsiak, akkor a H-alfa szárnyakat kell nézni elhangolt szűrővel.
@Roland: 540 nm-es continuum szűrővel a kettő között lennénk az elméleti felbontást és a kontrasztot tekintve. Az fontos, hogy a kontraszt nem sávszélesség, hanem spektrum kérdése. Minél kékebb (UV) közelibb a szűrőd, annál nagyobb a kontraszt a fotoszférában. Sávszélességtől függetlenül. A sávszélesség az intraband diszperzió csökkentése miatt fontos, az inkább légköri jelenség.
@Berci. igen, köszönöm, de azért egy nappali installációhoz nem ártana 1 méteres távcsővel készült fotókkal dolgozni
:-D
Nagyon jó kis tanulmány fotók, de ez a hármas napfolt installáció bárki nappalijának dísze lehetne.
És mi a helyzet mondjuk a 10nm 540nm szűrővel? Azt gondolom,hogy az valahol az első kettő közt tud teljes megfelelő optikával. Illetve lehet esetleg kombózni valamivel,hogy még jobb kontraszt legyen?
Jól gondolom, hogy keskenysávú H-alfában az egyedi képkockák integrációs ideje hosszabb volt, mint a szélesebb szűrővel? Szerintem ez adhat magyarázatot a kicsivel rosszabb felbontásra (?). Jobban érvényesül a seeing és kevésbé jó a lucky imaging. A másik hatás az lehetne, hogy a szűrő kék oldaláról is jut fény a kamerába, ami növelheti a felbontást a szélesebb szűrőnél (?), amellett hogy a kontrasztot rontja. Ezt viszont talán könnyen ki lehet számolni, hogy mekkora hatás.
Ami nekem feltűnik még a képeken, hogy látványra mekkora óriási minőségi különbség van a Ca-K és a H-alfa között. Jól gondolom, hogy ennek ahhoz van köze, hogy a részleteknek van egy markáns jellemző mérete: a penumbra szálainak a szélessége? És H-alfában a felbontás nagyjából megegyezik ezzel a karakterisztikus mérettel. Ami baromira megnehezíti a képfeldolgozást (regisztrálás, élesítés). Nagyon kíváncsi lennék, hogy jobb felbontással milyen struktúrák jönnének elő H-alfában.
Az, hogy a Ca-K 50-70%-al jobb felbontást ad, mint a H-alfa, az nem csoda. Hogy a Broadband 656nm miért jobb 10%-al, mint az ultranarrowband H-alfa, az egy jó kérdés...
Még az is látszik, hogy Ca-K-ban mekkora a kontraszt a 656nm-hez képest.
Kb eredeti kontrasztviszonyok, ahogy a kamerából kiesik. Persze élesítve.