Földgömb

A Földgömbbel való partnerségünk havonta lehetőséget biztosít magyar asztrofotósok számára, hogy képeik egy ismeretterjesztő cikk keretén belül nyomtatásban jelenjenek meg a Magyar Földrajzi Társaság nagy múltú és nívós lapjában, Földgömbben. Havonta és kéthavonta, évente összesen 15 alkalommal megjelenő "Pillantás az égre" és "Fel a fejjel" rovatok távcsöves asztrofotók és asztrotájképek segítségével mesélik el a kozmosz izgalmas jelenségeit.

Évfolyamok:

Babus Patrik - Francsics László

2018 december

Fel a fejjel - Különc bolygó - Az égitest, ami megdöntötte a kör uralmát

Babus Patrik - Francsics László

Fel a fejjel - Különc bolygó - Az égitest, ami megdöntötte a kör uralmát

A XVI-XVII század tájáról legendás tudósok nevei mérföldkövezik a csillagászat és a világmindenségről alkotott képünk fejlődését. Kopernikusz, Kepler, Newton. Közös bennük, hogy tudományos munkásságuk hozzájárult a korszerű kozmológiai, azaz a világmindenséget leíró törvények mai ismeretéhez. Ők azok, akik szellemileg lezárták a középkort, és elhozták az emberiség számára a tudományos forradalmat, aminek mai korszerű ismereteinket köszönhetjük. A forradalom lényege pedig az volt, hogy ők nem a hagyományokra, esetleg pontatlan leírásokra, nem hiedelmekre, vagy korabeli dogmákra hivatkozva beszéltek vagy filozofáltak a világmindenség jelenségeiről, hanem az elgondolásaikat a természet titkos nyelvén fogalmazták és indokolták meg. Az a nyelv pedig a matematika.


Johannes Kepler (1571-1630) német csillagász tudományos pályája remekül példázza a két korszak közötti lenyűgöző átmenetet. Kepler álmodó természetű ember volt, szívesen elmerengett el az ideák világán, rácsodálkozott a világ Istentől eredő tökéletességére és szépségére. Életét is a teremtőnek szerette volna felajánlani, protestáns lelkészként képzelte el a jövőt, ezért Tübingenben 1591-ben teológiát tanult. Itt találkozott az egyház által is elfogadott, a világot alternatív módon magyarázó korszakos elmélettel, Nikolausz Kopernikusz heliocentrikus világképével...


A Teljes cikk a Földgömb magazin 2018/9 számában olvasható.

Kónya Zsolt - Francsics László

2018 december

Pillantás az égre - MARS - A legismertebb bolygó

Kónya Zsolt - Francsics László

Pillantás az égre - MARS - A legismertebb bolygó

A Naprendszerben keringő nyolc bolygó közül csak 3 hasonlít a Földre. Ezek a Földdel együtt képviselik a kőzet-, más néven a belső bolygók csoportját. Érdekességük az, hogy átmérőjük viszonylag kicsi méretskálán váltakozik 4800 és 12800 kilométer között, pályáik egymástól mért távolsága pedig rendre 50 millió kilométer.  Ez a feltűnő hasonlóság és közelség, - más szavakkal rend a belső Naprendszerben, - lehetőséget teremt az emberiség számára, hogy a Földhöz valamelyest hasonlatos világokat könnyebben érhesse el, és vizsgálhassa meg. 2017 tavaszán a Vénusz tartózkodott a közelünkben, idén nyáron, 15 év várakozás után pedig a Mars közelítette meg bolygónkat olyannyira, hogy amatőrcsillagászok káprázatos felvételeket készíthettek róla. Kalandozzunk hát a fényképek láttán a vörös bolygót érintő izgalmas kérdések és tények világában!


A Mars, bár csupán feleakkora, mint a Föld és a Vénusz, emellett hideg, száraz és a légköre is ritka, mégis a háború római istenéről elnevezett bolygó sokkal több dologban emlékezteti a kutatókat otthonunkra, mint bármely más ismert égitest. Éppen ezért a kapcsolatunk ezzel a bolygóval egészen egyedülálló, sőt, néha megdöbbentő is...


A Teljes cikk a Földgömb magazin 2018/9 számában olvasható.