Észlelőrét
A Magyar Asztrofotósok Egyesületének galériája
Mayall II - M31GC - NGC-224-G1
Túlhúzva
Mayall II - M31GC - NGC-224-G1
Még amikor a gömbhalmazos Androméda galaxisom készítettem hívta föl Pali erre az objektumra a figyelmem, az ötlet tőle jött, köszönöm!
Talán ez az első fotó a galériában erről az első ránézésre nem túl látványos objektumról, az ember "bemozdulásként" akár ki is söpörné a nyerset a stackből. Jobban megnézve azonban jól látszik, hogy bár a csillagok (már amennyire csak az én képemen lehet) gömbszerűek, a középső csillagot azonban egy határozott ovális paca veszi körül.
Ez nem más mint a Mayall II, egy tőlünk 2.5 millió, az Androméda galaxis magjától pedig 130 ezer fényévre lévő gömbhalmaz, amely extragalaktikus, tehát nem a mi Tejutunkhoz tartozik, hanem az Androméda galaxishoz. Nicholas Mayall amerikai és Olin Jeuck Eggen amerikai-ausztrál csillagászok fedezték fel 1953-ban a Palomar obszervatórium 1,2 méteres távcsövének egy 1948-as felvételén. Méretét tekintve kb. kétszer akkora tömegű mint az Omega Centauri, a belseje pedig valószínűleg egy köztes tömegű fekete lyukat tartalmaz. Azt is valószínűsitik, hogy ez tulajdonképpen nem is egy gömbhalmaz, hanem egy olyan galaxis magjának maradványa, amelyet az Androméda galaxis magába olvasztott.
A képre ráraktam a Hubble teleszkóp felvételét az objektumról.
Nem is nagyon bonyolult lefényképezni, én bíztatok minden nagyobb apertúrával rendelkező kollégát, hogy próbáljátok legalább így, digitálisan megfigyelni (helló Sülysáp? ;) )!
Az ASIAIR adatbázisában nincs benne, az előnézeten csillagugrálással találtam meg. :)
Készítette
Dr. Ruszkai Ákos
Optika
SkyWatcher 180/2700 MC tubus
Kamera
ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera
Mechanika
SkyWatcher HEQ-5 Pro Goto mechanika (bordásszíjhajtással) + Asiair Plus
Helyszín
Gyál
Dátum
2024-11-03
Expozíciós adatok
38 x 90s -10 °C
Szűrők
IDAS LPS-P3 ZF fotografikus mély-ég szűrő (ZWO ASI kamerákhoz)
Hozzászólások
Hát sajnos valószínűleg itt minden zaj, ami gömbhalmaznak tűnik. De lesz itt nagyobb távcső erre, majd ránézünk!
Fittyet hányva az esztétikára, jól meggörbéztem. Többször. Finoman, meg durván. Csak erős idegzetűeknek, szigorúan digitális észlelés szintjén. Aztán, hogy a csomókból mi zaj, artefakt, és valós csillag azt csak talán maga a Teremtő tudja kibogozni. Vagy még ő se.
Amúgy annyira nem pici, éppen hogy elfér a Jupiterben.
Van olyan felvétel a földről, ahol olyan, mint az űrtávcső képén:
https://www.webastro.net/forums/topic/150537-mayall-2-un-amas-de-m31-depuis-st-v%C3%A9ran/
Csak ezt Saint-Véranból csinálták félméteressel lucky imaginggel. És ha Saint-Véranban jó a seeing, akkor ott nagyon jó. Onnan meg lehetne lesni egy ősszel, csak ugye ősszel nem biztos, hogy fel lehet már menni.
Ugyan, ne mondj ilyet! Ahogy komolyodnak a képeim (haha) szinte mindig átvillan az agyamon, hogy az első mobilos asztrofotóm elkészültekor azért nem gondoltam volna, hogy pár évvel később a saját kertemből millió és millió fényév távolságra lévő gömbhalmazokat, galaxisokat fogok fotózni. Azt vettem észre, azért az amatőrcsillagász-asztrofotós közösség nagylelkű, szereti megosztani a másikkal azt amije van, és hacsak nincs rá valami nagyon szigorú szabályozás, bele-bele lehet kukkantani, fotózni obszervatóriumi műszerekbe is, lehet távcsőidőt szerezni. Ehhez szerintem még Magyarországról se kéne elmenni.
Köszönöm, hogy foglalkoztál a képpel!
Elnézelődnék szívesen azzal a távcsővel, amivel csillagokra lehet bontani (egészen biztosan van olyan, és bele is lehet nézni, amikor épp zárt körű promo esemény van, de nem hiszem, hogy valaha is lesz részem ilyenben).
Köszönöm a rálesést és a kommentet Laci! Ha már a képeim nem is a legjobbak, legalább a témaválasztás legyen jó, nem igaz? :D
Megtalálni, észlelni nem egy kunszt, vizuálisan 13,8 magnitúdós, cloudynights-on egy tag észlelte már egy 15 cm-es dobsonnal is:
https://www.cloudynights.com/topic/511410-i-bagged-g1-last-night/#entry6786385
Megtalálni se volt nagyon nehéz, a pozíciója ismert: 0h 32' 46.53",+39° 34' 40.44". Nekem annyi volt a nehézség, hogy mivel nem működött rendese a platesolve ezért úgy kb.-ra kellett odavinnem a mechanikát, aztán a csilagmezőből ki lehetett találni, merre vagyok. Pali fotótervezője ebben nagy segítségemre volt.
Hogyan kell csillagokra bontani? Hát, tippre kell hozzá:
-sötét ég jó seeinggel
-jó nagy apertúra
-hosszú fókusz.
De Ágasvárról Kiss Péternek van róla rajza: https://deepeye.hu/en/drawings/mayall2.html
És Giuseppe Donatiello olasz amatőr csillagásznak olyan felvétele, ami szerintem azért már bomlik:
https://www.messier-objects.com/wp-content/uploads/2021/01/Globular-One.webp
Megkérdeztem tőle (tőlük?), ez a Sloan Digital Sky Survey DR9 adatából van, tehát 2,5m-es optikával készült.
Szóval nem lehetetlen bár nem gondolom, hogy a kertbemből ennél sokkal jobbat tudnék. :)
NAAA! Végre valami érdekes! erről be is számolhatnál, hogy merre kell keresni, mire kell számítani!
... hogyan kell csillagokra bontani