Észlelőrét

Jelinek Gábor 2020.11.18. 22:48:37

Kegyetlen ereje van.. Minden elismerésem! ;)

Feltóti Péter 2020.10.28. 16:52:08

Örülök, ha megfelelt az előzőleg támasztott elvárásoknak, megvolt a kockázata, hogy csalódást okozok :-) Peti, megnézem azt a minimál szűrőt, lehet, hogy valami átszökött a maszkon, bár elvileg nem lett volna szabad neki, de simán lehet. A köd struktúra egyékbént eléggé hasonlít ahhoz, amit a minimál szűrő csinál, lehet hogy emiatt nem vettem észre, de az is lehet, hogy emiatt érezd csak úgy, hogy ott is hatott, ahol nem kéne. A méretet amúgy a feltöltési korlát is limitálja, meg hát az van, hogy nagyobb dinamika, több zaj, több zajszűrés, kevesebb részlet. Ez éppen az a dilemma, amit lent is írtam. Ilyen dinamikával akkor tudnék olyan tiszta és részletes képet csinálni, mint a korábbi, ha dupla ennyit exponáltam volna :D De megnézem, mit tehetek nagyobb méret ügyben :)

Köszi Laci, hát volt olyan pillanat, amikor rezgett a léc :)

Dr. Francsics László 2020.10.28. 15:54:37

Szinte látom, ahogy felrobban az óriáscsillag.
-
Én annyit tennék hozzá, hogy szerintem így még nem láttuk a Fátyol-ködöt. Sem idehaza, sem külföldön. És ezzel minden elmondtam. De javítsatok ki, ha nincs igazam.
Ezért megéri dolgozni. Bár ez munka közben nem mindig lehetett ennyire egyértelmű.

Kiss Péter 2020.10.28. 15:37:21

Elképesztően jó lett Peti! Hihetetlen mennyiségű munkád van benne, de nagyon megérte! Én is régóta vártam már ezt a képet tőled és mint mondjak, minden várakozásomat felülmúlja! Örülök, hogy ilyen részletesen leírtad a panelek készítési körülményeit és jó, hogy a koncepciót is elmagyaráztad.
Nem tudom megállni, hogy egy kicsit kötekedjek :). Azt hiszem látni lehet a minimumszűrő hatását a köd struktúrában. A legfeltűnőbb a Pickering középső részénél. Nem vagyok benne biztos, mert nem tudok belenagyítani. A másik, hogy én egy kicsit nagyobb felbontásban tölteném fel. Nem annyira mint az első verziót, mert az túl nagy lenne, de nekem hiányzik, hogy egy kicsit jobban elmélyedjek a részletekben, főleg azután, hogy elhúztad a mézesmadzagot az első verzióval. :)

Majzik Lionel 2020.10.28. 13:00:50

A reggeli kávém kihűlt mikor megláttam ezt a képet! :) Sejtettem, hogy valami brutális lesz, de ez páratlan! A feldolgozást el sem tudom képzelni, hogy milyen lehet 6 paneles mélyéggel, de van sejtésem... Ha ez még nem lenne elég egy elképesztő kitartás és precíz tervezés/megvalósítás is van a kép mögött. Köszönjük, hogy ilyen részletesen leírtad az elkészítéssel kapcsolatos tapasztalataidat is! A feldolgozást tekintve igen, én még amellett vagyok, hogy egy picit még meglehetne ragyogtatni a képet, de Bence álláspontját is megértem, hiszen tényleg az OIII kárára menne. Ezek talán már olyan dolgok, melyek egyedivé teszik a fotót, ráadásul mivel itt egyik kézből elvesz, másikba hozzáad, lehet nem is érdemes piszkálni és Apud mondásának is maximálisan eleget teszel! :)

Feltóti Péter 2020.10.28. 12:15:54

Köszi szépen Attila!
Neked is köszi szépen Bence. Hát érdekes kérdést feszegetsz, igazból ez már feldolgozási koncepció kérdése. A korábbi képnél egy szép letisztult, részletekre, élethűségre fókuszáló, tanulmány fotót szerettem volna készíteni. Ennél a nagyobb látómezős képnél is elkészült egy hasonló verzió, és konkrétan ergya lett. Elveszett a téma a képen, nem volt látványos. Persze azt lehetett volna, hogy felteszem nagyban, hogy be lehessen barangolni az egészet, mint egy morfológiai tanulmányt, de nem 6 egymás melletti fotót akartam készíteni, hanem egy olyat, ami teljes képernyőn is működik. Érdekes, hogy Lió épp azt észrevételezte az előbb, hogy ő még húzná, hogy még ragyogóbb legyen. Lacinak is szerintem ez lesz a véleménye :) És valójában mindenkinek igaza van, csak ezek ugye kiütik egymást. Megint csak jóapámat tudom idézni, hogy a fotográfia a kompromisszumok művészete :)

Tóth Bence 2020.10.28. 11:28:39

Szia Peti! Őszintén mondom nagyon vártam már hogy mikor készüsz el ezzel a képpel :) Az ominózus kékestetői felhőnézéskor már volt egy kis ízelítő, de így nagy monitoron azért egész más élményt nyújt a kép! Szerintem baromi jó lett, tényleg megérte minden egyes belefeccölt órát, olyan részleteket, mélységet hoz a kép amit ritkán lát az ember. Szívesen megnézném nagyobban is, de gondolom nem lehetett nagyobban feltölteni :( Egyetlen pici észrevételem hadd legyen azért, szerintem az OIII egy hangyányit túl fényes lett. Összehasonlítottam az előző képeddel is (amin csak a seprű van), ott jobban megmaradt a színe és emiatt a plusz kontraszt miatt kicsit részletesebbnek is tűnik. Összességében, nagy grat a kitartásért és a gyönyörű képért!! :)

Dezső Attila 2020.10.28. 08:19:42

Peti! Most mit mondjak? Ez a kép nagyon ott van! Többször említetted, hogy mi rotyog az üstben, mivel dolgozol. Gondolkodtam is, hogy ennyi időt beleölni egy objektumba, ráadásul a végeredmény vagy sikerül vagy nem... Fantasztikus lett!! :)

Feltóti Péter 2020.10.28. 07:48:53

Idén nyáron elköteleztem magam amellett, hogy a nyári égbolt egyik legkedveltebb objektumát, a Fátyol köd nevű szupernóva maradványt a lehető leglátványosabban örökítsem meg. Ennek kulcsa pedig az volt, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű objektumot nagy felbontású panelek mozaikjából rakom össze. A képen látható eredmény 6 képkockából került kivágásra.

A feldolgozás során az volt a célom, hogy - kihasználva a megnövekedett látómezőt és pixelfelbontást - olyan mélységében mutassam meg a területet, ahogy eddig még nem láttuk. Tehát nem arra törekedtem, hogy az egyes panelekbe mélyen benagyítva lehessen barangolni a részeltek között, nem 6 egymás melletti fotót szerettem volna készíteni, hanem egy olyat, mely a hasonló méretű látómezőt adó kis felbontású rendszerekhez képest nagyságrendekkel dinamikusabb, mélyebb látványt nyújt.
Az egyes panelek 18 darab 20 perces 6 nanométeres H alpha és ugyan ennyi OIII szűrővel készült nyersekből készültek, melyekből a feldolgozás során bicolor képeket készítettem, azaz panelenként 12 órányi nyersanyagot, azaz 72 óra expót dolgoztam fel.

Érdemes megemlíteni egy ehhez hasonló fotó készítésének kihívásait is.

Nettó 72 órányi nyers fotó került összedolgozásra. Ebből sejthető, hogy ennél valamivel több nyers készült, 80+ órányi. Elég kockázatos volt úgy belevágni a munkába, hogy nem tudhattam, lesz-e ennyi derült éjszakám úgy, hogy a kép elkészítésére csak 3-4 hónap áll rendelkezésre egy évben.

Mivel mozaikot készítettem, fontos volt, hogy minden egyes panel minden egyes részexpozíciója halál pontosan legyen komponálva. Mind a kamera forgásszöge, mind a látómező pozicionálása 15 ívmásodperc nagyságrendnyi pontosságot igényelt. Ezt a precizitást nagyban elősegítette az INDI/EKOS szoftverrendszer platesolver funkciója. Enélkül nagyon nehéz lett volna helyes pozíciót elérni.

Aki már dolgozott fel mozaikot, az tudja, hogy nincs két egyforma nyers kép, nincs két egyforma gradiens, nincs két egyforma égállapot. Azonban mozaikot összerakni esztétikusan úgy, hogy az egyes panelek háttere, fényessége, azokon a fényszennyezés, esetleg a flat hiba eltér, szinte lehetetlen. Mivel ahogy fent is írtam, 72 órányi nyersanyagara volt szükségem, muszáj volt gyakran a Hold fénye mellett, otthonról, fényszennyezett ég alól fotózni. Ezt nagyban segítette a 6 nanométeres keskenysávú szűrő, de azért csodák nincsenek. A H alpha réteg még csak csak sikerült egységesre, de az OIII szűrős valójában határán volt a használhatatlannak, nagyon nagy fényszennyezésből fakadó gradiens került a képekre. Fontos tapasztalat, hogy ha igazán pontos, mély fotót szeretne készíteni az ember, akkor keskenysávval is érdemes megvárni az újholdat és kitelepülni kevésbé fényszennyezett ég alá, mint Budapest agglomerációja. Azonban, ha ezt a kompromisszumot nem vállalom be, akkor valószínűleg nem készült volna el ez a fotó.

A csillagkicsinyítés fontos szerepet kapott a kép feldolgozásában. Már eleve a koncepcióm is arra épült, hogy a csillagoktól végre meg legyen szabadítva ez a gyönyörű égi jelenség. Azt szokhattuk meg ugyanis a Fátyol ködöt ábrázoló fotóknál, hogy minél nagyobb részletét látjuk, annál több és annál jobban felfúvódott csillagok takarják el a lényeget. A csillagok ellen pedig két igazán hatásos módszer van: Nagy apertúra és keskeny áteresztét. Mivel ehhez a látómezőhöz általában max 10 cm.s távcsövek használhatók, az én 20 cm-esem máris biztosítja, hogy nagyobb átmérővel pontszerűbbek legyenek a csillagok. A keskenysávú szűrők pedig köztudottan csökkentik a csillagok látszó méretét. Mivel még a pixelfelbontás is megnő a mozaik miatt, így minden adott volt ahhoz, hogy a szokottnál jóval halványabban és kisebben tudjam tartani a zavaróan sűrű csillagmezőt. Ez pedig azért volt célom, hogy végre teljes pompájában láthassuk ezt a csodálatos égi jelenséget.