Észlelőrét
A Magyar Asztrofotósok Egyesületének galériája
Spitzkoppe csúcsai
A hónap képe döntős: 2025. július
A spitzkoppei kalandunk nem volt épp zökkenőmentes. Amikor megérkeztünk, derült ki, hogy a szállásunk a parkon kívül van, és a kapukat este 10-kor bezárják. Éjszakára csak akkor maradhat bent az ember, ha parkon belüli kempingjegyet vesz. Mivel mi már előre befizettünk két éjszakát egy külső kempingre, az első estére csak egy rövid fotózást terveztünk zárásig. A második éjszakára viszont külön váltottunk jegyet, hogy végig bent lehessünk és fotózhassunk.
Elsőként a híres Spitzkoppe sziklaívet szerettük volna megörökíteni – itt ért minket a következő kellemetlen meglepetés. Este nyolc körül egy egész busznyi (!) turista/fotós érkezett, és a fejlámpájukkal mindent szétvilágítottak, használhatatlanná téve a hosszú expozíciókat.
A harmadik – és talán legidegesítőbb – probléma a második éjszaka jött, amikor ezt a képet készítettem. A Benro Polaris követőfejem egyszerűen nem volt hajlandó csatlakozni a telefonomhoz, bármit is próbáltam. Évek óta használom, még sosem volt vele gond, úgyhogy teljesen értetlenül álltam a dolog előtt. Végül nem maradt más lehetőségem, mint követés nélkül elkészíteni a megálmodott panorámát.
Minden nehézség ellenére örülök, hogy végül ez a kép megszülethetett. Remélem, egyszer még visszatérhetek ide – mert ez a táj tényleg elképesztő.
Ui.: A kép jobb oldalán látható fényes pont nem a Hold – valójában a Vénusz (az állatövi fényben), amely meglepően erős volt a hajnal előtti utolsó órában.
Készítette
Tóth Gergely
Optika
Sony 35mm f/1.4 GM
Kamera
Sony A7IIIa
Helyszín
Spitzkoppe
Dátum
2025-05-30
Expozíciós adatok
Égbolt: f/1.4, 10s, ISO 3200 (15 kép x 3 sor) Előtér: f/1.4, 30s, ISO 1600 (15 képes panoráma)
Hozzászólások
Köszi!
A nehézségek ellenére nagyon szépen összehoztad, gratula.
Köszi szépen! Azért feldolgozásnál észrevehető volt a kisebb dinamikatartomány, na meg a H-alfa expók is hiányoztak. :D Most belekóstolok majd a manuálisan követett panorámák készítésébe, Polarist kicsit pihentetem.
Szerintem ez nagyon jól sikerült kompozíció, ahogy a sötétség harcba száll a Vénusz és az Állatövi fény ragyogásával. :D A hegyeket a távoli favelák fényei derítik amúgy, ami szerintem megint kellemes!
A technikai malőr ellenére szerintem nem látszik hogy ember dolgozott és nem a gép. :D Amúgy vártam, hogy nálam mikor döglik el a kisrendszer, ezért magammalvittem a manuális rotátort, amivel itthon kiderült, hogy kisebb a holtjátéka a szettnek. Persze be kellett áldozni az automata forgások közötti égboltcsodálást és csak az exponálás alatti csodálkozás maradt volna. :D