Észlelőrét

Váradi Nagy Pál 2025.03.24. 08:47:30

a biblia: https://nvlpubs.nist.gov/nistpubs/Legacy/MONO/nbsmonograph61.pdf

>> Ez a spektrumvonal mennyire közismert?

Semennyire. Kizárólag szakirodalomban találtam róla említést*, és ott sem kiemelten. Kb ezek a vonalak vannak a köztudatban, ami a napot illeti, tehát az SII, OIII most kimarad. Lecsengő sorrendben: "kontinuum", hidrogén alfa, kalcium K és kalcium H, hidrogén béta, nátrium D és a hélium I D3, magnézium b, hidrogén gamma-delta-epszilon, a G vonal és mondjuk a vas-c, Fe (c) 495.761 nanométeren, és csak mert neve van, a dzéta és az éta vonalak.

Aki nagyon bogarássza, megtalálhatja a flash-spektrumban a He I 447.15 nanométeres sávját, mármint hogy említik, és egy nagyon futó említést vas-vonalakról 630, 637, 530 és 501 nanométeren. A magnetogrammosok a 630 nanométeres vas sávot nézik.



>>A Ca-K közelében van, van más erre?

Ami az etalonok sávszélességét illeti, vessük össze a spektrum-vonal szélességét és azt a bizonyos fwhm-et (full width half max), amivel árulják a szűrőket.
1 nanométer 10 Angstrom (A).

A CaK vonal nominálisan 20A széles, a Lunt etalon fwhm-a 2.4A, és alig lát benne valamit. A spektroheliográf 0.1-0.3A körül van és akkor mutat filamentumot stb. A hidrogén alfa vonal nominálisan 4A széles, de hogy lássunk is benne valamit, a Lunt ugye 0.7A meg 0.5A, a spektroheliográf meg kenterbe veri a Luntot, ami a spektrális felbontást illeti.

A kiterjesztett Franhofer-táblázatban ez a 383 nanométer az L sávnak felel meg. De szemben a hidrogén alfával, vagy akár a kalcium K-val, ez a "sáv" egy sűrű rácsozat, renegeteg keskeny vonallal, a hidrogén éta szinte észre sem vevődik, mert sekély, hiába 2.3A széles. Ahol a hidrogén éta dübörög (emlékezhetsz a magas-hidrogének sorozatomra), az a kromoszféra, a fotoszférán nagy ritkán egy filamentum és sok matek. Az Mg I sávok 0.6, 1.6 és 2A szélesek, mindenféle vassal váltakoznak a vonalkódban.


>> Ha lenne rá szűrő, még én is meg tudnám próbálni talán

Fabry-Perot etalonhoz, ahol a beesési szög nagyon számít, ezek a vonalak már túl keskenyek. Vannak a profi csillagászatban teljesen máshogyan, különleges olajba merített optikával készült berendezések, ha lehet ezeket távcsőnek hívni. Például https://www.researchgate.net/publication/258449583_The_Irkutsk_Barium_filter_for_narrow-band_wide-field_high-resolution_solar_images_at_the_Dutch_Open_Telescope

Érdemben, amit ez a régió nanométeres szélességű filterben nyújtani tud, az egy vérszegény kalcium, pont amilyen vérszegény a magnézium b is. Kontrasztos aktív zónák s kész, talán 16 biten széterőszakolt histogrammal a legfényesebb protuberanciák közül jöhet valami. 380, 377 nanométeren (ahogy közeledünk a Balmer-töréshez 364 nanométeren) még van hidrogén vonal, 3.4A, 1.8A szélesen, hasonlóan elásva a fémek között.

Szerintem egy klasszikus Venus U (aminek béna a görbéje, vö. Chroma U), vagy a légköri diszperzió miatt -- tehát nem a spektrum eseményei, hanem a mi légkörünk miatt -- valami 10nm-es 380nm-re centrált filter pont annyit mutat, amennyi látható: egy vérszegényebb 8nm-es vagy 3nm-es kalcium kép, kontrasztos korong, s monjuk másfél-két biten talán protuberancia.



*lehet van, de a google mára szinte használhatatlanná vált a digitális szemétdomb és az eladási kényszer kettősében

Dr. Francsics László 2025.03.23. 20:01:10

Szia! Ez a spektrumvonal mennyire közismert, vagy fényes (sötét) errefelé? A Ca-K közelében van, van más erre?
Ha lenne rá szűrő, még én is meg tudnám próbálni talán.

Váradi Nagy Pál 2025.03.23. 02:28:46

az imagemath heavy wizardry szkriptek, rész-eredmények stb a honlapomon. A fogjátok meg a söröm rovatból