Észlelőrét

IC1396 Elefántorrmány-köd

Az Elefántormány-köd (IC 1396A vagy vdB 142) egy sötét, sűrű molekuláris felhő, ami az IC 1396 jelű pirosan ragyogó emissziós köd előtt kavarog. Belsejében jelenleg új csillagok keletkezése zajlik, sorrendben a harmadik csillag-generációé ebben a régióban.
Csillagok három generációja. Az Elefántormány-köd története körülbelül 15 millió éve kezdődött, amikor a Földtől néhány ezer fényév távolságban, a Cepheus csillagkép irányában megszületett a terület csillagainak első generációja. Néhány csillag tömege elegendően nagy volt ahhoz, hogy életüket néhány millió év leforgása után szupernóva-robbanás közepette befejezzék. Az első generáció csillagainak szele, valamint a szupernóvák lökéshullámai egy óriási buborékot hoztak létre a csillagközi teret kitöltő anyagban. A buborék átmérője körülbelül 400 fényév.
Ahogy a buborék tágult, a határán lévő gáz- és porfelhők egyre csak sűrűsödtek, mígnem nagyjából 7 millió évvel ezelőtt a nyomás bennük és a sűrűségük elérte a csillagkeletkezés beindulásához szükséges szintet. Ekkor keletkeztek a Cepheus OB2 csillagcsoportosulás kék szuperóriás csillagai, közöttük a HD 206267 jelű csillaggal, és az IC 1396 rendszer más kék csillagaival. A HD 206267, a legfényesebb csillag a kép bal felső sarkában, körülbelül 3-4 millió éve alakult ki. Nagy energiájú ibolyán-túli sugárzása ionizálja és ezáltal gerjeszti fénylésre az anyagfelhő maradványait amelyből maga is született. A kép hátterét adó vöröses derengés egy kis részlete csak a hatalmas, a kép szélességénél majdnem hatszor nagyobb átmérőjű anyagfelhőnek. (részlet egyik példaképem Tóth Gábor asztrofotós leírásából)