Asztrofotós megjelenenések Földgömb magazinban

A "Pillantás az égre" és a "Fel a fejjel" a rovatok gyűjteménye

A Földgömbbel való partnerségünk havonta lehetőséget biztosít magyar asztrofotósok számára, hogy képeik egy ismeretterjesztő cikk keretén belül nyomtatásban jelenjenek meg a Magyar Földrajzi Társaság nagy múltú és nívós lapjában, a Földgömbben. Havonta és kéthavonta, évente összesen 15 alkalommal megjelenő "Pillantás az égre" és "Fel a fejjel" rovatok távcsöves asztrofotók és asztrotájképek segítségével mesélik el a kozmosz izgalmas jelenségeit.


Évfolyamok:

2021_április

Napraforgóból van-e a Napraforgó-galaxis? Az NGC 3521.

fotó: Bach Zoltán, cikk: Francsics László

Napraforgóból van-e a Napraforgó-galaxis? Az NGC 3521.

Napraforgóból van-e a Napraforgó-galaxis? Az NGC 3521. 

A címben feltett kérdésre gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy nem, miközben e nyilvánvaló beugratást bizony sokszor nem kerüljük el, vagy nem akarjuk elkerülni az életben.

De először beszéljünk a galaxisokról egy picit. Megszámlálhatatlan van belőlük, és értelemszerűen mint komplex rendszerek, egytől egyik különböznek. Mondhatni mindegyik galaxis egyedi és megismételhetetlen, sőt, mivel időben változnak is, így egyedül is képesek új meg új formációkat ölteni. Ennek ellenére a makacs csillagászok igyekeznek eme alapvető kozmikus építőköveket, a millió és milliárd csillagokat tömörítő galaktikus csillagvárosokat véges számú kategóriába sorolni, hogy osztályozásukkal tudjanak tulajdonságaikra és működésükre követeztetni. Megkülönböztettek spirális, gyűrűs, elliptikus, lencseszerű, szabálytalan galaxisokat és ezeknek több altípusát. Például a spirálgalaxisok esetében előfordulnak küllős, küllő nélküli, „grand dizájn” spirálok, és „pelyhes” galaxisok is. Ez utóbbiak a spirálgalaxisok egyharmadát teszik ki. Ennek a típusnak az egyik legékesebb példája a Napraforgó-galaxis, ugyanis azt a tavaszi égen nagyobbacska távcsőben szemlélve spirális elrendezésű fénylő foltokból, „pelyhekből” álló textúra borítja, ami nagyon emlékeztette a későbbi korok csillagászait a népszerű haszonnövény magjainak elrendezésére. Okkal, vagy nem okkal? Ez itt a kérdés!





2021_március

Csillagmilliók a Tejútban. - Hány csillag is van az égen?

fotó: Feltóti Péter, cikk: Francsics László

Csillagmilliók a Tejútban. - Hány csillag is van az égen?

Csillagmilliók a Tejútban. - Hány csillag is van az égen?

Amikor rápillantunk erre a Tejút centrumát ábrázoló lenyűgöző fotóra, megdöbbent minket a milliónyi csillagból álló világító óceán látványa. Ilyenkor hamar felmerülhet bennünk a kérdés, hogy valójában hány csillag is van az égen? Ugyanezt a kérdést tette fel a király az okos pásztorfiúnak a népmesében is. Válaszul a fiú telis-tele pöttyögetett tintával egy fehér lapot, amire azt mondta, hogy pont ennyi a csillag is, csak össze kell számolni. A naiv történetre a fotó láttán már mi is azonnal rávágjuk, hogy azon a bizonyos papíron biztos nincs elég pötty, elvégre nem alaptalan az a kifejezésünk a nagy sokaságra, hogy “csillagászati a száma”. Tudni kell, hogy a csillagok számosságára a pontos választ nem tudja az emberiség. Amire biztosan tudjuk a választ, az az, hogy hány csillag látszik szabad szemmel a Földről. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy a teljes égbolton 9000 csillagot számlálhatunk össze a saját szemünkkel. Természetesen egyszerre egyidőben ennek legfeljebb csak a felét, és bár ezeket a csillagokat darabra ismerjük, az ég és a megfigyelő szemének minőségétől függően mindig más számot kapnánk a számláláskor. Ez sem kis szám amúgy, ha az okos fiú a mesében a papírra percenként száz pöttyöt rajzol villámsebesen, akkor is eltartana neki művelet kellemetlen másfél óráig a király színe előtt.

fotó:Bajmóczy György, cikk: Francsics László

2021_február

Áldás-e vagy átok? Hogyan bontja szét a légkör a Sirius fényét?

fotó:Bajmóczy György, cikk: Francsics László

Áldás-e vagy átok? Hogyan bontja szét a légkör a Sirius fényét?

Áldás-e vagy átok?

Hogyan bontja szét a légkör a Sirius fényét?

Elképzelni is nehéz, hogy mekkora érték a Föld légköre, főleg abban a korszakban, amikor roppant szembetűnő annak sérülékenysége is. Nyilvánvaló előnyei tagadhatatlanok, nélkülözhetetlen szerepet játszott a szárazföldi élet, s így az emberiség kialakulásában is. Leszámítva néhány szélsőséges természeti katasztrófát, a földi atmoszféra az egyik legnagyobb kincs a bolygón. Van egy tudomány, ami viszont mégis hadilábon áll bolygónk gázburkával, és sok esetben jobban örülne annak, ha az nem is létezne. Ők egyértelműen a csillagászok, akik roppant precíz műszereikkel pásztáznák az eget, ha azt a légkör is lehetővé tenné. De valójában kevésbé teszi, mint ahogy azt gondolnánk.

Vegyük sorra, hányféleképpen űz gúnyt az éltető atmoszféra a csillagászokkal. Első tévhitünk az, hogy a földi légkör átlátszó, hiszen látjuk nappal a Napot, este pedig a csillagokat. A látszattal ellentétben azonban légkör a teljes elektromágneses spektrum legnagyobb részét elnyeli. Nem ér le az űrből a Földfelszínre a nagy hullámhosszúságú rádiófrekvencia, a mikrohullámú spektrum egy része, szinte a teljes infravörös tartomány, és semmi a látható tartományénál rövidebb hullámhosszon, sem UV, sem röntgen, sem gamma-sugárzás. Ez utóbbiak távoltartása az élet számára elengedhetetlen, a csillagászok pechére, ugyanis nekik lenne mit nézni ezekben a tartományokban is.

fotó: Schmall Rafael, cikk: Francsics László

2021_január/február

A betlehemi csillag titka - A Jupiter és a Szaturnusz történelmi együttállása

fotó: Schmall Rafael, cikk: Francsics László

A betlehemi csillag titka - A Jupiter és a Szaturnusz történelmi együttállása

A betlehemi csillag titka

A Jupiter és a Szaturnusz történelmi együttállása

„… a Nap megy délre, és gördül északra” írja a Talmud, a „biblia utáni” zsidó irodalom, s gondolnánk, mennyi-mennyi csillagászat rejtőzik még az ókor eme különlegesen túlélő kultúrájában - de ez koránt sincs így. A fenti verstöredék valójában nem a Nap pontos mozgását írja le szépirodalmi formában, hanem egy teljesen téves koncepciót vázol a nappalok és éjszakák magyarázatára.

Bár sokan úgy sejtik, hogy az ókori zsidó kultúra szorosan kötődött a csillagos éghez, ez azonban csak egy szubjektív nézőpontból lehet igaz, ugyanis az ókori nagy kultúrákhoz (babiloniak, görögök és rómaiak) képest a zsidók szinte elenyésző csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Az ókori zsidó vallási kultúrában a világ megértésének alapjául ugyanis szigorúan az egzegézis, azaz a szentírás magyarázata szolgált, nem pedig a természettudományok. Ez igen nagy kontrasztban állt például az ókori görögökkel, akik példátlan precizitással építették fel tudományos világképüket, viszont elég szabadon formálták mitológiájukat.

Ez két dolgot magyaráz meg. Egyrészt azt, hogy a zsidó kultúra köszönhetően a vallásos zártságának miért tudott ennyire sikeresen fennmaradni egészen a jelenkorig, másrészt, hogy miért olyan bonyolult a bibliai csillagászati jelenségeket megérteni, és kinyomozni azok valódi mivoltát. Így van ez a betlehemi csillag mítoszával is. Merthogy a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy mit látott a három napkeleti bölcs a leendő „király” születésekor az égen. Sőt, azt sem, hogy mikor.

fotó: Majzik Lionel, cikk: Francsics László

2021_január/február

Kométák titokzatos élete - Az ATLAS-üstökös az Orionban

fotó: Majzik Lionel, cikk: Francsics László

Kométák titokzatos élete - Az ATLAS-üstökös az Orionban

Kométák titokzatos élete

Az ATLAS-üstökös az Orionban

Talán a legszebb csillagászati jelenségek a Nap és a Holdfogyatkozások, bolygóegyüttállások és fedések, melyek emléke mélyen beivódik a megfigyelőbe, sőt előfordul, hogy egy ilyen jelenség a történelem részese lesz. Ezeknek a csillagászati eseményeknek, nevezetesen okkultációknak (amikor fedik egymást az égitestek) és együttállásoknak (amikor csak látszólag közelítik meg egymást) az a kiváltó oka, hogy a Föld, a Hold és a bolygók egyetlen - az űrben elhelyezkedő - sík mentén, az úgynevezett ekliptikán járják körkörös útjukat a Nap körül. Közel azonos pályahajlásuk miatt ezek az égitestek törvényszerűen előbb utóbb egymás látszólagos közelségébe, vagy akár fedésbe is kerülnek egymással a Földről nézve.

Ezzel szemben létezik egy másik, igen híres és szintén sokszor történelmi jelentőségű csillagászati eseményeket produkáló égitest család a Naprendszerben, ami azonban az előzőektől igen eltérő módon káprázatnak el minket. Nem is csoda: az üstökösök egészen másképpen viselkednek, mint a Földhöz hasonlatos égitestek a Naprendszerben...