Észlelőrét

Égi kavalkád

Ez volt az első fotó, amelyet az amerikai körutunk során készítettem, de rendesen meg kellett dolgozni érte. Eredetileg Hanksville környékére terveztük az első fotózást, ám a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt végül úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk kijátszani az eget, és közel 800 kilométert autóztunk Salt Lake Cityből a Death Valley Nemzeti Parkba.

A terv azonban itt sem alakult tökéletesen. Egy, a Csendes-óceán felől érkező front felhőket és erős szelet hozott magával, így a tiszta égboltért keményen meg kellett küzdenünk. Végül a nemzeti park nyugati részén fekvő fennsíkot választottuk, ahol amerre csak a szem ellátott, józsuéfák tarkították a tájat. Már az első pillanatban magával ragadott bennünket ez a különleges vidék.

Aznap este az égbolt is kitett magáért. A képen látható, szinte földönkívüli hatású lencsefelhők akkor alakulnak ki, amikor az erős, nedves légáramlatok hegyvonulatokon átbukva légköri hullámokat hoznak létre. Nem véletlen, hogy sokan repülő csészealjakhoz hasonlítják őket.

A Tejút íve alatt az Állatövi fény derengése is feltűnik, emellett több H-alfa emissziós terület is megfigyelhető az égbolton. Ha pedig alaposabban szemügyre vesszük a képet, néhány felfénylő Starlink-műholdat is észrevehetünk – olyan égi vendégeket, amelyek mára sajnos az asztrofotósok mindennapjainak részévé váltak.