Hónap képe - 2026. június - Égi kavalkád

A csillagos égbolt szerelmesei egy egészen kivételes égi együttállásnak lehetnek szemtanúi Tóth Gergely „Égi kavalkád” című panorámafotóján

A szerzőnek sikerült elcsípnie egy olyan pillanatot, amikor a természet és az univerzum egyszerre mutatta meg a legszebb arcát.

Ritka meteorológiai és csillagászati együttállás

A kép középpontjában, közvetlenül a horizont felett különleges, csészealjra emlékeztető lencsefelhők (altocumulus lenticularis) lebegnek. Ezek a formációk általában erős, hegyek feletti légáramlatok hatására alakulnak ki, és asztrofotókon rendkívül ritkán láthatók ilyen tiszta, fényszennyezéstől mentes környezetben.

A felhők felett a Tejút fenséges, színes íve húzódik végig az éjszakai égbolton. A fotó hűen visszaadja a galaxisunk porsávjait, a csillagközi gázködök vöröses-rózsaszínes izzását, valamint a Tejút környezetében ragyogó fényes csillagokat.

Az „Égi kavalkád” nem csupán egy esztétikai remekmű, hanem bizonyíték arra is, hogy a fényszennyezéstől védett nemzeti parkok égboltja milyen pótolhatatlan értékkel bír a tudomány és a fotóművészet számára.

Ahogyan a szerző megélte a fotó születésének pillanatát:

Ez volt az első fotó, amelyet az amerikai körutunk során készítettem, de rendesen meg kellett dolgozni érte. Eredetileg Hanksville környékére terveztük az első fotózást, ám a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt végül úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk kijátszani az eget, és közel 800 kilométert autóztunk Salt Lake Cityből a Death Valley Nemzeti Parkba. 

A terv azonban itt sem alakult tökéletesen. Egy, a Csendes-óceán felől érkező front felhőket és erős szelet hozott magával, így a tiszta égboltért keményen meg kellett küzdenünk. Végül a nemzeti park nyugati részén fekvő fennsíkot választottuk, ahol amerre csak a szem ellátott, józsuéfák tarkították a tájat. Már az első pillanatban magával ragadott bennünket ez a különleges vidék. Aznap este az égbolt is kitett magáért. 

A képen látható, szinte földönkívüli hatású lencsefelhők akkor alakulnak ki, amikor az erős, nedves légáramlatok hegyvonulatokon átbukva légköri hullámokat hoznak létre. Nem véletlen, hogy sokan repülő csészealjakhoz hasonlítják őket. A Tejút íve alatt az Állatövi fény derengése is feltűnik, emellett több H-alfa emissziós terület is megfigyelhető az égbolton. Ha pedig alaposabban szemügyre vesszük a képet, néhány felfénylő Starlink-műholdat is észrevehetünk – olyan égi vendégeket, amelyek mára sajnos az asztrofotósok mindennapjainak részévé váltak.

Képadatok:

• Optika: Sony 20mm f/1.8 G
• Kamera: Sony A7IIIa
• Mechanika: Fornax Lightrack II
• Helyszín: Death Valley Nemzeti Park, Kalifornia
• Dátum: 2026-04-11
• Expozíciós adatok: Égbolt: f/1.8, 120s, ISO 640 (7 képes panoráma) Ha: f/1.8, 120s, ISO 2500 (7 képes panoráma) Előtér: f/1.8 120s, ISO 640 (7 képes panoráma)

További díjazott fotók február hónapban:

2. helyezett

Képadatok:

• Optika: GSO 200/800 Newton
• Kamera: ATR2600M
• Mechanika: ZWO AM5
• Helyszín: DeepSkyUnity Observatory
• Dátum: 2026-06-13
• Expozíciós adatok: 4h40m R, 4h10m G, 4h30m B Sum: 13h20m

3. helyezett

Képadatok:

• Optika: Sony 35mm f/1.4 GM
• Kamera: Sony A7IIIa
• Mechanika: Fornax Lightrack II
• Helyszín: Alstrom Point, Utah
• Dátum: 2026-04-16
• Expozíciós adatok: Égbolt: f/1.4, 60s, ISO 640 (10 képes panoráma 2 sorban) Ha: f/1.4, 60s, ISO 2500 Előtér: f/1.4 60s, ISO 640 (12 képes panoráma 3x focus-stackelve)