Észlelőrét

Egy távcső története

Nem egy ultrabrutál előtérrel rendelkező kép, de 20 perc alatt ennyire futotta. A beállításokat próbálgattam egyébként, de a rendelkezésre álló idő erre túl kevés volt. Mire lett valami érdemleges, addigra meg jöttek a felhők. Na de majd legközelebb.

A címhez a következő lenne a hozzáfűzni valóm:

"Egy távcsőnek sokféle története lehet. Van, amelyik pár napig van adott tulajdonosánál, aztán máshová kerül, ... rosszabb esetben a padláson porosodva évtizedeket, hogy aztán rátaláljanak igazi kincsként. Más távcsövek a semmiből születnek meg évek alatt ezernyi küzdelemből, rengeteg munkaóra árán.

Van olyan lencse, amivel a madarakat nézik, míg más rendszerek órákig, napokig vagy egy adott galaxis felé "néznek", végükön egy kamerával.
Ahány távcső, annyiféle történet...

A képen látható távcső az év egyik legjobb átlátszóságú ege alatt várta az észlelést. Szeptember végén, amikor már nyirkos hideg is lehetne, de helyette 23°C-os langymeleg éjszakában csak a délnyugatra süllyedő Tejútcentrum jelezte, hogy bizony őszies az égkép. "