Hónap képe - 2023. szeptember - A varázslatos Nishimura-üstökös

Az amatőrcsillagász felfedezés

A 72 éves japán üstökös- és nóvafelfedező amatőrcsillagász, Hideo Nishimura, 2023. augusztus 12-én fedezte fel a második üstökösét. Az új üstökös híre futótűzként terjedt a szakmai berkekben, mivel könnyed távcsöves célpontnak ígérkezett, és a pályaszámítások hamar kimutatták, hogy a napközelségéhez érve az év legfényesebb üstökösévé válhat.

Pontos előrejelzések

Az előrejelzések beigazolódtak. Az üstökös töretlenül fényesedett: szeptember első hetében már 5-6 magnitúdós fényességgel bírt, és a hónap közepére elérte a 2-3 magnitúdós maximális fényességét. Ezek az értékek ideális körülmények között akár szabad szemmel is észrevehetővé tették volna, de a Naptól való kis szögtávolsága miatt elengedhetetlen volt egy binokulár vagy egy kisebb távcső használata.

Földközel most és 400 év múlva

Az üstökös szeptember 13-án volt a Földhöz legközelebb, 125 millió km-es távolságban. A földközelség előtt a hajnali, utána néhány napig az esti szürkületben volt megfigyelhető. A szeptember 17-én bekövetkezett napközelsége után még kedvezőtlenebb megfigyelési körülmények adódtak és hazánkból lehetetlenné vált az észlelése. Érdekesség, hogy a pályaelemek alapján a kutatók úgy vélik, ez az üstökös lehet a Szigma Hydridák meteorraj szülőüstököse, és nagyjából 400 év múlva térhet vissza.

A magyar üstökösvadász kalandja

Majzik Lionel a hazai üstökösfotózás egyik fontos egyénisége számol be a kiváló fotó elkészültéről, ami érthető módon jogosan lett a hónap magyar asztrofotója

A felfedezését követően szkeptikus voltam az üstökös látványa kapcsán, mivel a napközelségét olyan közelre jelezték a Naphoz, ahol az ilyen objektumok gyakran megsemmisülnek. Azonban az egyenletes fényességnövekedés és a kóma „egészséges” szerkezete megerősített abban, hogy szeptember első hetében napokon át hajnali 3 órára állítsam az ébresztőt. A horizont felett alig látszó üstökös megörökítésére a hajnali pirkadat miatt csak egy viszonylag rövid, 20-30 perces időablak állt rendelkezésemre. Ezt a kevés időt kellett a lehető legjobban kihasználni, és versenyt futni a Nap első fénysugaraival.

Szerencsére az időjárás lehetőséget adott arra, hogy távcsővel követhettem a napközelségébe tartó kométa dinamikus változásait. Néhány nap alatt több mint négy fokos csóvát növesztett, viszont ezzel párhuzamosan egyre kedvezőtlenebb megfigyelési körülmények adódtak.

A C/2023 P1 (Nishimura)-üstököst ábrázoló utolsó felvételemet 2023. szeptember 9-én készítettem a tápiószentmártoni lápvidék mellől. A távcsöves képek láttán úgy gondoltam, hogy az üstökös már elég látványos ahhoz, hogy a tájjal együtt örökítsem meg. Évek óta terveztem, hogy erre a célra egy speciális felszerelést állítok össze. Idén tavasszal sikerült is ezt megvalósítanom. Nagyon izgultam, hogy a Sky-Watcher Star Adventurer GTi utazómechanikám és a hozzácsatlakoztatott Nikon Z5 fényképezőgépem jól vizsgázzon. Az optikával kapcsolatban nem kellett sokat gondolkodnom, a népszerű Samyang 135 mm f/2-es objektívre esett a választásom.

A fényképezésre rendelkezésre álló időt, a felszerelés hibátlan működésének köszönhetően jól használtam ki. 27 darab félperces képet készítettem az égboltról, melyeket hajnali 5 óra körül az egyre világosabb fényviszonyok miatt, le kellett állítanom. Ezt követően az addigra már festői szépségű, párával borított tájat is lefényképeztem. Sajnos a hosszú csóvát ilyen módon a több percnyi integrációs idő és a fényképezőgép érzékelője tudta csak előhozni, de egy binokulárral rásegítve nagyszerű élmény volt ezen a különleges hajnalon kint lenni a természetben. Fárasztó napok voltak, de csodálatos emlékek születtek.

Képadatok:

• Készítette: Majzik Lionel
• Optika: Samyang 135mm F/2.0 ED UMC AE
• Kamera: Nikon Z5
• Mechanika: Sky-Watcher Star Adventurer GTi
• Helyszín: Tápiószentmárton
• Dátum: 2023. 09. 09. 02:31-02:49 UT
• Expozíciós adatok: 135 mm / ƒ/2,8 / 27 x 30 sec / ISO 800 (égbolt) + 135 mm / ƒ/8 / 30 sec / ISO 200 (táj)