Asztrofotózásról

Mit jelent az asztrofotózás?

Ha meg akarod tudni, hogy miről szól az asztrofotózás, jó helyen jársz. Az alábbi címkékre kattintva képet kaphatsz arról, mit is jelent az égbolt alatt fényképezőgépedet próbára tenned. És hogy milyen messzire vezet ez az utazás a kozmosz és a fotográfia világában is.

• Mi az asztrofotózás?
• Az asztrofotózás műfaji kategóriái
• Milyen felszereléssel készíthető asztrofotó?
• Tudomány-e, vagy művészet az asztrofotózás?
• Az asztrofotózás más fotográfiai műfajok tükrében
• Az asztrofotózás öt alapvetése
• Hogyan sajátíthatom el az asztrofotózást?
• És ha még többre vagy kíváncsi...
• Tudástár

Az asztrofotózás fogalma

Az asztrofotográfia az egyik legidősebb, és egyben az egyik legfiatalabb önálló fotográfiai műfaj. Lényegében nem más, mint a fényképészet csillagászati célú alkalmazása, azaz bármilyen csillagászati jelenség megörökítése az asztrofotográfia műfajába sorolható. Ebben a formájában az asztrofotográfia szinte egyidős a fotográfiával, azonban egészen a 21. század elejéig a csillagos égbolt megörökítésének privilégiuma a szakcsillagászok körébe tartozott, ők rendelkeztek kizárólag olyan hatékony technológiával, amivel akkoriban látványos felvételeket készíthettek távoli égitestekről, csillagködökről, galaxisokról. Szerencsére az elmúlt évtizedben a csillagászok egyeduralma az asztrofotózásban visszaszorult, az asztrofotográfia műfaja újjászületett és sokak számára elérhetővé vált.

Az asztrofotózás műfaji kategóriái

Talán nincs még egy hobby, vagy alkotó tevékenység, ami során ennyire közel kerülhetünk a minket körülölelő kozmikus világhoz, mint az asztrofotózás során.  Nem is csupán egyetlen módszer, hanem egy széles műfaji spektrum áll rendelkezésünkre, hogy alkotásvágyunknak kielégíthessük.

Asztrotájkép

Ennek a spektrumnak a legkézenfekvőbb és legkönnyebben elérhető műfaji kategóriája az éjszakai tájat és égboltot együttesen bemutató asztrotájképek világa, ahol a szabad szemmel is látható éjszakai világot örökítjük meg oly módon, hogy a csillagos ég is szerephez jusson a felvételen. Ez a műfaji kategória áll talán a legközelebb a természetfotózáshoz, ide tartoznak az együttállásokat, a Tejutat, vagy sarkifényt ábrázoló felvételek is, de ebbe a kategóriába sorolható az extrém hosszú expozíciós idejű szolárgráf készítés is.

Égboltkép

Ha kameránkat az égboltot követő állványra szereljük, akkor széleslátószögű, hosszúexpozíciós égboltképeket készíthetünk a csillagos égről, azon akár már szabad szemmel láthatatlan égitestek és jelenségek is szerepelnek majd, például üstökösök halvány csóvái, feltűnnek a csillaghalmazok, vagy a Tejút porsávjai is.

Naprendszer

Az előzőektől markánsan eltérő kategóriát a Naprendszer égitestjeinek megörökítése jelenti, ami már a megszokottól eltérő technológiát, komoly felkészültséget igényel. Elkerülhetetlen a távcső és az arra speciálisan alkalmas képrögzítő eszköz használata. Ez a kategória már igencsak felszerelés és technológiafüggő, ahol az erősebb és a pontosabb műszer nagy előny. A témakör azonban nagyon hálás, a Hold kráterei, a Nap foltjai, a Jupiter felhőzetének változása, a Szaturnusz gyűrűje egy életen át szolgálhatnak élményekkel.

Csillagködök és galaxisok

Ha a fényképezőgépünket fényerős, jó leképezésű teleobjektívre, vagy fényerős, látómezőkorrigált csillagászati távcsőre szereljük, hosszú expozíciós idővel, komoly képfeldolgozási algoritmusokkal az űrtávcsövek által vizsgált világba hatolhatunk be. A kozmosz mélységében megbújó csillagködöket és galaxisokat, a Tejút, netalántán más extragalaxisok  csillagfelhőit, sötét ködösségeit, vagy akár a távoli csillagok keletkezésének helyszíneit is lencse vagy távcsővégre kaphatjuk. Ez a mélyég, vagy mélyűr fotózás, ami talán a legmeghökkentőbb és legtávolabb kalauzoló asztrofotós kategória mindközül.

Diagram jellegű felvételek, extrém jelenségek megörökítése

Az asztrofotográfia szinte tudományos szintű műveléséhez komoly csillagászati szakismeretekre van szükségünk, emellett speciális eszközök birtokában nem csak leképezhetjük a kozmosz látványát, hanem annak asztrofizikájáról is közölhetünk információt. Spektroszkóppal fényes égitestek spektrumát vehetjük fel, speciális szűrőkkel szemünk számára láthatatlan világokat tárhatunk fel. Rendkívül hosszú ideig készített felvételsorozatokkal pedig az állandónak képzelt kozmosz finom változásait is megörökíthetjük.

A felszerelés és technikai szükséglet

Az asztrofotózás, mint minden más hobbytevékenység erőforrásigényes, és mivel a képalkotásról szól, anyagi ráfordítás terén a fotográfiához lehet a leginkább hasonlítani. Azonban az tévedés, hogy ne lehetne csekély anyagi befektetéssel már meghökkentő eredményekre jutni. Akár az asztrotájképek esetében, akár az objektíves, teleobjektíves tejút és mélyégfotók esetében belépőszintű felszereléssel, ehhez megfelelő kitartással és képfeldolgozási tudással ragyogó felvételek készíthetőek. Mivel az asztrofotózás folyamatának csupán egyetlen szelete a technológia, ezért számtalan ponton nyilvánulhat meg személyes látásmódunk, saját egyéni elképzeléseink. Természetesen nagyon komoly munkához nagyon komoly felszerelés társul. Nagyfelbontású csillagászati felvételekhez nagyátmérőjű optikára, csillagászati távcsőre, kellő érzékenységű képalkotó eszközre, felkészült használatra, komoly anyagi ráfordításra lesz szükségünk. De mint minden alkotó tevékenység, ez is sokrétű és fokozatos, ugyanúgy élményt adhat egy egyszerű kézi felszerelés, mint egy obszervatóriumi távcső.

Tudomány-e, vagy művészet az asztrofotózás?

A szakcsillagászok által alkalmazott képalkotó csillagászat minden ízében tudományos tevékenység. Azonban a csillagászati képalkotás tudományos alkalmazása miatt nem törekszik olyan esztétikai szempontok előtérbe helyezésére, melyek fotográfiai, vagyis általános esztétikai szemszögből is értékelhetővé tennék. Az 1990-es évek legvégén a NASA leghíresebb tudományos eszközének, a Hubble Space Telescope-nak a felvételeit művészi igényességgel, fotóművészek és festők bevonásával dolgozták fel és tárták a publikum elé, így tették az univerzum jelenségeit a laikus közönség számára is befogadhatóvá. Természetesen mindezt matematikai algoritmusokra építve, megismételhető módon és az adott csillagászati jelenség hiteles ábrázolásának figyelembe vételével dolgozták ki a NASA kutatói. A ma kialakuló asztrofotográfia célja éppen a vizuális szemléltetés és az esztétikai értékek teremtése, a kozmosz jelenségeinek ízléses és ekközben valósághű bemutatása.  Azt mondhatjuk, hogy az asztrofotózás komoly technikai ismereteket és ismeretterjesztő szintű csillagászati tudást igénylő tevékenység, és bár vezethet tudományos felfedezéshez is az alkalmazása, akár az amatőrcsillagászok, vagy a fotósok részéről is, de a polgári asztrofotózás fő célja a vizuális értékteremtés, és a kozmosz jelenségeinek megismertetése a közönséggel. Ebben a csillagászati eszközöknek éppúgy, mint a fotós egyéni látásmódjának rendkívül fontos szerepe van.

Az asztrofotográfia más fotográfiai műfajok tükrében

Az asztrofotográfia leíró, vagyis dokumentarista jellegű fotográfiai műfaj, ahol az alkotó az érzelmeit nem fűzi bele az alkotásba, hanem alárendeli magát a hiteles közlésnek, melynek témája a kozmosszal hozható összefüggésbe. Az asztrofotó nem tartalmaz mesterséges, a fotós által hozzáadott képi elemeket, sem utólagos, additív kép információt, hanem törekszik a valóság hű, és objektív visszaadására. Ebben a tulajdonságában a sajtófotóval és a természetfotóval rokon műfaj. Az asztrofotográfia azonban sok tekintetben jelentősen eltér a hagyományos fotográfiai műfajok jellegzetességeitől. Az égbolt megörökítése igen sok esetben igényel a megszokottól eltérő habitust, mentális felkészültséget, technológiai szakismeretet, emellett az asztrofotográfiának saját, önálló etikai elvrendszere van. Amiben az asztrofotográfia igazán markánsan elkülönül a többi fotográfiai műfajtól, az öt alapvető szempontra bontható szét, ami egyben az asztrofotográfiának az öt alappillérét képezi.

Az asztrofotózás öt alappillére

1, A koordináta rendszer

Az asztrofotózás során csillagászati koordináta rendszerekben való tájékozódásra van szükségünk, melyek jelentősen eltérnek a Földön használ tájékozódási irányoktól, és mindeközben folyamatos mozgásban vannak hozzánk képest. Ezt a mozgást figyelemmel kell kísérnünk, több esetben pedig rendkívüli pontossággal követni kell tudnunk.

2, A kozmikus fény és idő

Az éjszakai égbolt jelenségeinek fénye nem csupán a formákat és a megvilágítottságot, azáltal hangulatot és művészi koncepciót közvetít. Az asztrofotográfiában a fény a távoli égitestek asztrofizikai tulajdonságait szállítja felénk. Amíg a fény információtöbblettel szolgál, addig a kozmikus idő az ember léptékében szinte mozdulatlannak, kvázi „nem létezőnek” tekinthető. Ebből következően a legtöbb asztrofotón a fotográfiai értelemben vett „pillanatnak” nincs jelentősége. Mindezeknek a hiteles bemutatásához elengedhetetlen a csillagászati objektumok fizikai hátterének ismerete.

3, Az eszköz és a teljesítmény

Az eszközeinket sok esetben azok határteljesítményén használjuk ki, ezért szükséges, hogy azok valódi tulajdonságaival tisztában legyünk. Bármikor előfordulhat, hogy be kell avatkoznunk a jobb eredmény érdekében, ehhez a fotográfiában megszokottnál sokkal mélyebb és átfogóbb műszerismeretekre van szükségünk.

4, Az információ-kezelés

Mivel sok esetben mind szabad szemmel, mind a nyersképen is láthatatlan jelenségeket örökítünk meg, ezért a fényképezőgépbe épített, illetve hagyományos számítógépes képfeldolgozó mechanizmusok nem tudják az asztrofotók képfeldolgozását lebonyolítani. Tisztában kell lennünk a rögzített jel, azaz a fény és az abból képzett digitális jel, illetve zaj fizikai hátterével, és a képfeldolgozási mechanizmusokat a csillagászati ismeretekkel összhangban a szerzőnek, saját magának kell elvégeznie. A nyersképeket a legtöbb esetben matematikai alapú kalibrációs eljárásnak kell alávetnünk. Egy asztrofotó a legritkábban csak egy kattintás. A legtöbb esetben egy, vagy több felvételsorozat feldolgozásából születik.

5, Az alkotó szaktudása

Mivel a kozmosz égitestjei és jelenségei távoliak, az ember számára nem kézzel foghatóak, a mi tudásunkra és ismereteinkre van szükség, hogy az adott csillagászati jelenséget megfelelő mélységben tudjuk értelmezni, és az asztrofotón hitelesen és mások számára is befogadhatóan, a fotográfia nyelvén ábrázolni.

Hogyan sajátíthatom el?

Éppen a korábban említett öt fontos alappillér miatt az asztrofotográfia elsajátítása nem lehetséges az egyik pillanatról a másikra, hanem egy folyamatos, és fokozatos elmélyülés vár az alkotóra. A tapasztalat az, hogy a kezdeti sikerekhez minimum 1-2 év felkészülésre van szükség. Nagyban megkönnyíti haladást a közösséghez való csatlakozás, és a már szakavatott asztrofotósokkal való közös munka. Az asztrofotózás ugyanis egyszerre individuális alkotómunka, és egyszerre közösségi tevékenység. Éppen a hazai asztrofotózás sikerességének a kulcsa rejlik a közösség tagjainak szoros együttműködésében.

az Egyesületről itt olvashatsz

Ha többre vagy kíváncsi puszta betűknél…

Amennyiben még többre vagy kíváncsi, részt vennél az asztrofotósok munkájában, csatlakozz hozzánk, látogass el eseményeinkre, gyere el szakmai összejöveteleinkre és a közös fotós alkalmakra, hogy tapasztalatot szerezhess az égbolt megörökítésének élményéről.

Csatlakozni itt tudsz

További ismeretek az asztrofotózásról a TUDÁSTÁRBAN

Az asztrofotográfiával való ismerkedésedet, a részletekben való elmerülést a tudástárban folytathatod, ahol szakcikkeket, előadásokat találsz különböző témakörök szerint csoportosítva.

Tovább a tudástárba