Hónap képe - 2025. december - M78

2025.12.01.

Tóth Bence - M78

Messier 78 (M78) vagy NGC 2068

Az M78 más névem Messier 78 az egyik legszebb reflexiós köd komplexum a téli égbolton. Ismertségét csak a közeli Orion-köd homályosítja el, különben a csillagkép legfényesebb legfényesebb diffúz reflexiós ködje lenne, amely az Orion-B felhőkomplexum része. Nem saját fénye van, hanem a benne születő forró, fiatal csillagok fényét veri vissza a csillagközi por. Az vizuálisan is megfigyelhető reflexiós köd-részlet egy sokkal halvényabb sötét gomolygó fényelnyelő porköd struktúrába van ágyazva, melyben ma is fiatal csillagok születnek. Mindez az Orion csillagképben figyelhető meg a Zeta Orionis (Alnitak – az Orion-öv legkeletibb csillaga) csillagtól körülbelül három fokre északra, a vörös Barnard-ív hajlatában.

A ködösség csoportjának tagjai:

NGC 2064: diffúz csillagköd a M78-csoportban, fényesebb reflexiós köd rész.
NGC 2067: reflexiós köd, gyakran együtt jelenik meg a M78 szövetével.
NGC 2071: derült reflexiós köd, amely közelebb van a központi csillagcsoporthoz.
NGC 2068 (M78): maga a reflexiós köd, amely körülveszi a fentebb említett csillagokat és ködösszegeket.

A 2025-ös namíbiai expedíció jelentősége

A 2025-ös évben a MAFE asztrofotósainak egy kis csapata újszerű asztrofotós kihívást célzott meg azzal, hogy távcsöveiket a Föld déli féltekére egy namíbiai kis farm épületébe költöztetik, ahol saját fejlesztésű rendszereik segítségével távolról (remote) működtetik azokat egy olyan ég alatt, amely az év jelentős részében derült, fényszennyezéstől mentes. A déli félteknek köszönhetően, olyan objektumok is felkerülhetnek a fotózandó listára, amelyek hazánkból nem fotózhatóak. Tóth Bence ezen úttörőcsapatnak mind fotós, mind a rendszer kiépítésének kulcsszemélyisége volt Tarczi Patrik és Tóth Gábor mellett. Bár az M78 Magyarországról is látszik, a namíbiai zenitközeli delelés és a fényszennyezés teljes hiánya olyan jel-zaj arányt biztosít, amely lehetővé teszi a "tiszta" feldolgozást a legfinomabb részletekig. Tóth Bence távcsöve augusztus óta üzemel Namíbiában és ezen rövid időszak alatt is már jelentős mennyiségű nyersanyagot sikerült vele gyűjteni. Ennek köszönhető, hogy az M78-as objektumról 68 órányi integrációs idő állt rendelkezésre, amelyből kb. 28 óra keskenysávú H-alfa szűrővel készült.

Miért különleges Tóth Bence 68 órás felvétele?

A 68 óra (ebből 28 óra H-alfa) rendkívüli részletgazdagságot tesz lehetővé. Ez a mélység olyan halvány porfelhőket és gázstruktúrákat is láthatóvá tesz, amelyek rövid expozícióval láthatatlanok maradnának.
A reflexiós ködök (melyek jellemzően kékek) és a környező Barnard-ív hidrogénfelhőinek (melyek vörösek) együttes ábrázolása technikai kihívás. A fotó újszerűsége, hogy a hidrogén gomolygását nem csak háttérként, hanem a kompozíció szerves, dinamikus részeként kezeli.
A képkivágásnak köszönhetően alakul ki a kép egyensúlya, ahol a képben bolyogva a szemlélő nem veszti el a fókuszt.

Amikor egy elképzelés megvalósul - a szerző leírása a fotó születéséről

Mióta asztrofotózok szerettem volna lefotózni az M78-at... Elég sokáig kellett várni, de örülök hogy ennyi év után végre eljutottam oda, hogy – kicsit talán máshogy mint eddig láttuk – sikerült terítékre hozni az Orion ezen gyöngyszemét.

Ez a fotó nem csupán egy égi objektum dokumentálása, hanem a modern technológia (remote távcsővezérlés) és a művészi látásmód ötvözete, amely 2026-ban is referenciaként szolgál a magyar asztrofotós közösség számára.

Képadatok: