Hónap képe - 2020. november - A Fátyol-köd

Nemmindennapi kép az északi égbolt félteke legszebb égi jelenségéről

Minden hónapban egy csodálatos és különleges asztrofotó a magyar asztrofotósok képei közül.
Fátyol köd Feltóti Péter

A Fátyol-köd egy szupernóva maradvány a Hattyú csillagképeben. A kiterjedt ködösség fényesebb részeit, nagyobb távcsőbe pillantva szemükkel is megpillanthatjuk. Az igazán szép és finm részleteit azonban csak a fotográfia eszközével tudjuk láthatóvá tenni. A fotográfiának is vannak korlátai azonban. A Tejútnak ebben a régiójában rettenetesen sok a csillag, ami elfedi a leghalványabb részleteket, amiket még jó láthatóság esetén is nehéz megörökíteni. Éppen ezek miatt a nehézségek miatt csak nagyon kevés igazán jó fotó készül a teljes jelenségről. Alább olvashatjuk a szerző beszámolóját, hogy hogyan tudta elérni a kivételes eredményt.

Idén nyáron elköteleztem magam amellett, hogy a nyári égbolt egyik legkedveltebb objektumát, a Fátyol köd nevű szupernóva maradványt a lehető leglátványosabban örökítsem meg. Ennek kulcsa pedig az volt, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű objektumot nagy felbontású panelek mozaikjából rakom össze. A képen látható eredmény 6 mozaik kockából került kivágásra.

Az egyes panelek 18 darab 20 perces 6 nanométeres H alpha és ugyan ennyi OIII szűrővel készült nyersekből készültek, melyekből a feldolgozás során bicolor képeket készítettem, azaz panelenként 12 órányi nyersanyagot, összesen 72 óra expót dolgoztam fel. Elég kockázatos volt úgy belevágni a munkába, hogy nem tudhattam, lesz-e ennyi derült éjszakám úgy, hogy a kép elkészítésére csak 3-4 hónap áll rendelkezésre egy évben.

Mivel mozaikot készítettem, fontos volt, hogy minden egyes panel minden egyes részexpozíciója halál pontosan legyen komponálva. Mind a kamera forgásszöge, mind a látómező pozicionálása 15 ívmásodperc nagyságrendnyi pontosságot igényelt.

A feldolgozás során az volt a célom, hogy - kihasználva a megnövekedett látómezőt és pixelfelbontást - olyan mélységében mutassam meg a területet, ahogy eddig még nem láttuk. Tehát nem arra törekedtem, hogy az egyes panelekbe mélyen benagyítva lehessen barangolni a részletek között, nem 6 egymás melletti fotót szerettem volna készíteni, hanem egy olyat, mely a hasonló méretű látómezővel rendelkező objektívekhez képet nagyságrendekkel dinamikusabb, mélyebb látványt nyújt.

A csillagok kezelése is fontos szerepet kapott a kép feldolgozásában. Azt szokhattuk meg ugyanis a Fátyol ködöt ábrázoló fotóknál, hogy minél nagyobb részét látjuk, annál több és annál jobban felfúvódott csillagok takarják el a lényeget. A csillagok ellen pedig két igazán hatásos módszer van: Nagy apertúra és keskeny áteresztés. 20 centiméteres tükörátmérőjű távcsövem máris biztosítja, hogy apróbbak legyenek a csillagok a képen, a keskenysávú szűrők pedig köztudottan csökkentik a csillagok látszó méretét. Mivel még a pixelfelbontás is megnőtt a mozaik miatt, így minden adott volt ahhoz, hogy a csillagok zavaró sokasága nélkül, végre teljes pompájában láthassuk ezt a csodálatos égi jelenséget.

A végső eredmény egy páratlanul látványos és eddig talán sosem látott részleteket bemutató asztrofotó lett a Fátyol-ködről, a hazai nyári égbolt egyik legszebb objektumáról.