Észlelőrét

Blahó Norbert 2026.01.23. 20:33:35

Gratulálok a kitartáshoz és a türelemhez. Figyelemre méltó felvételt láthatunk ! Elemzéshez kevés a tudásom, de nagyon tetszenek benne a részletek:)

Misi Róbert 2026.01.22. 20:03:54

Köszönöm Peti az észrevételeidet...tanulságosak! Egyszer majd talán újra nekigyűrkőzök a javaslataid szerint.

Feltóti Péter 2026.01.22. 19:27:33

Én először is szeretnék gratulálni a befektetett munkához és a kitartáshoz – ez ebben a műfajban alapfeltétel, és látszik, hogy rengeteg energia ment bele. Ha jól sejtem, sokszor ki is települtél, ami önmagában nagy vállalás.
Ugyanakkor bennem több kérdés is felmerült már az alapanyag kapcsán. Például érdekelne, hogy pontosan milyen szűrőkkel, honnan és milyen holdfázisok mellett készült az anyag. Írtad máshol, hogy a kékesi parkoló jó helyszín volt – az én tapasztalatom szerint ez sokszor problémás: nagy a forgalom, és telente a sípálya megvilágítása a hegy túloldaláról ugyan közvetlenül nem látszik, de a nyerseken gyakran igen. Ezek a körülmények szerintem fontosak ahhoz, hogy a képen megjelenő jelenségeket fizikailag is jól tudjuk értelmezni.
A feldolgozással kapcsolatban számomra az első, alapvető kérdés az, hogy mit szerettél volna megmutatni. Amikor ránézek a képre, nem igazán jön át egy egyértelmű vizuális vagy gondolati szándék. Képernyőméretben egy tompa, fénytelen, barnás galaxis látszik, ragyogás nélkül. Ha belenagyítok, akkor viszont egy erősen megdolgozott, „trutyis” textura jelenik meg (itt máris felmerül a túlzott BXT és NXT használata), ahol érződik, hogy sok adat van benne, mégis az dominál, hogy a feldolgozás izzadság szagú, az egész látványra az telepszik rá, hogy zavaró tényezőket, hibákat (vagy annak vélt dolgokat) akarsz eltűntetni. A rengeteg expo ellenére nem látom, hogy ezek érdemben hozzáadtak volna valami jól megfogalmazott célhoz.
A részletek erősen túl vannak hangsúlyozva, sok helyen művi az élesítés – számomra ez nagyon hasonlít arra, amikor valaki gyenge, fényszennyezett égen készült anyagba próbál utólag kontrasztot „beleerőszakolni”. Ez azért is furcsa, mert keskenysávos anyagod van bőven, ami önmagában pont a kontrasztról szól. Itt szerintem az lehet a gyökérprobléma, hogy nem volt előre eldöntve, mit is szeretnél ebből az anyagból látni.
Pedig több jól elkülöníthető irány is adódna.
– Ha a galaxis globális ragyogását szeretnéd megmutatni tág kontextusban, akkor egy szép, kiegyensúlyozott LRGB lenne az alap, amibe beleblendézheted a H-alfa és OIII anyagot, akár ordító kontraszttal is, ahogy m is csináltuk az M33-nál. Ebben az esetben a magot érdemes lenne „elengedni”, hadd világítson az is – most például az M32 fényesebbnek hat, mint maga az M31, ami anomália, és a beesett mag önmagában is kifejezetten rosszul áll ennek a galaxisnak (ne felejtsük, hogy az ott konkrétan szabad szemmel is látható).
– Ha kifejezetten a keskenysáv érdekel, akkor az LRGB akár csak kontinuum-levonásra is használható lenne, hogy egy kontrasztosabb bicolor megjelenítés jöjjön létre. Ez pl nagyon izgalmas lenne.
– Vagy lehetne egy részletorientált megközelítés is, például csak a mag környékére fókuszálva. Ebben az esetben nem lenne szükség felskálázásra (és drizzle-re is csak ebben az esetben), és szépen meg lehetne mutatni a porstruktúrákat egy vizuálisan is koherens kompozícióban.
Műszakilag is több olyan jelenséget látok, ami szerintem túlhasználatból fakad. A háttér és az élesítés karaktere számomra is olyan érzés, mint amit Luca említ. Nem vagyok benne biztos, hogy amit „finom HDR”-nek és „visszafogott” BXT-nek érzel, azt a kép is így közvetíti. A csillagok diffrakciós tüskéi például hullámosan torzultak, ami tipikusan a PSF túlzott visszafelé alkalmazásának jele. A BXT nem élesítésre való, hanem az optikai és légköri torzítások visszaalakítására egy feltételezett eredeti állapot felé. Ha túl nagy erősítést kap, nagyon gyorsan artefaktokat gyárt – itt szerintem ez meg is történt.
Erős zajszűrést is érzek a képen, és mintha a dithering sem lett volna elég nagy: van egy enyhe „esőzaj” jelleg, amit az agresszív zajszűrés próbál elfedni. Elképzelhető, hogy az NXT is túl lett tolva.
Érdemes lenne szerintem elgondolkodni azon is, hogy miért volt szükség ilyen mértékű BXT- és NXT-beavatkozásra. Alapvetően ez az expo mennyiség nem indokolná, ha másért nem, azért, mert bőven van miből szelektálni felbontás, SNR alapon. Ezek az eszközök ugyanis akkor működnek jól, ha csak minimálisan, finoman korrigálnak egy már eleve koherens alapanyagot, optikai, légköri torzulásokra, de nem ezeknek kell megoldaniuk azt, ami nincs benne a nyersanyagban. De ha „túl kell tolni” őket, az sokszor arra utal, hogy a nyersanyag – még ha mennyiségben bőséges is – nem azt az információt hordozza, amit előzetesen látni szeretnénk (belopakodtak apró, de fundamentális hibák a nyersgyűjtésbe: sok kicsi sokra megy alapon is el tud romlani egy nyersanyag, ezeket fülön kell csípni), vagy, hogy az elképzelt végeredmény nincs összhangban a fizikai realitással (mások fotóinak nézegetése közben ez is gyakran megesik, és sajna az integrációs idő önmagában nem mond eleget, én is jártam így a Selyemgubó-köd fotómnál). Illetve, ha nincs egy világos vizuális vagy gondolati cél és egy adekvát feldolgozási koncepció, akkor a feldolgozás nagyon könnyen eszközvezérelté válik: az ember próbál korrigálni, erősíteni, kisimítani, élesíteni, pakolja egymásra a neten látott, Pixisightban korlátlan mennyiségben elérhető processt – miközben valójában nincs mihez viszonyítani, hogy jó irányba halad-e, és akkor olyat is csinál, amit valójában nem is kéne.
A galaxis kékülésével kapcsolatban szerintem van egy alapvető félreértés. Az OIII nem jelenik meg homogénen egy teljes galaxisban karban. Strukturáltan, ívekben, buborékokban, csillagkeletkezési régiók mentén sűrűsödik – ezt sok helyen egyébként szépen látni is. A globális kék elszíneződés viszont szerintem nem az OIII jelenlétéből fakad.
Írod, hogy „ez a 100 óra OIII-tól ilyen”, de fontos lenne tisztázni, hogy az integrációs idő növelése nem növeli a jel szintjét, csak a becslés pontosságát. A jel szintjét az egyedi expo hossza határozza meg, a zaj pedig nem lineárisan csökken. 50 és 100 óra között – 10 perces subokkal – már egészen minimális a különbség, sokszor nem is érdemi.
Azt is írod, hogy fényszennyezett égen vagy Hold mellett inkább sok RGB-t fotózol L helyett. Őszintén szólva ezt nem igazán értem. Egyrészt hold mellett maximum H alfában vagy SII-ben szabad fotózni, azzal is óvatosan, mással kb tilos, mert csak rontasz a helyzeten (kontraszton, sötét részleteken). Másrészt nekem ez inkább fordítva logikus, és gyanítom, hogy itt is lehet egy mélyebb koncepcionális félreértés. A fényerő kivonás alatt mit értesz pontosan? Ezt szerintem érdemes lenne tisztázni, nehogy misconcept-ként kezdjen el terjedni valami, ami műszakilag nem megalapozott.
Ha 20 óra L beépítése rontott az eredményen, annak több oka lehet: hibás L réteg, hibás feldolgozási módszer, vagy – visszautalva az elejére – az, hogy nem volt világos előre, mit szeretnél elkészíteni, ezért nem volt világos az sem, mit kellene „érezned” feldolgozás közben. Erre utal az is, hogy nem volt világos, mit várj 100 óra OIII-tól, ezért mások képeit próbáltad referenciának használni.
Én személy szerint mindig onnan indulnék, hogy mit akarok észlelni, azt hogyan tudom megmérni, és abból mit szeretnék megmutatni vizuálisan, és csak ezután vágnék bele egy ekkora volumenű projektbe. És óvatos lennék azzal is, amit mások feldolgozott képein „valóságnak” látunk – nem mindenki számára elsődleges szempont az asztrofizikai hitelesség.
Remélem, ez a visszajelzés inkább gondolatébresztőként működik, mint kritikaként – az anyagban nagyon sok potenciál van. ahogy benned is (és ez utóbbi a legnagyobb érték), szerintem most elsősorban koncepcionális tisztázásra lenne szükség ahhoz, hogy ez valóban meg is tudjon szólalni.

Misi Róbert 2026.01.22. 14:55:55

Köszönöm Luca! Ezt a sok kéket a bal oldalon a 100 órányi OIII adat hozta elő, a központban lévő spirális szerkezetet pedig a 150 órányi keskenysáv...itt jegyzem meg, hogy nagyon finom HDR-t alkalmaztam a középpont spirális szerkezetének megjelenítéséhez...anélkül nem lehetne látni semmit ott! Én nem vettem észre gradienst, de lehet tévedek. 100 óra OIII adatot itthon még senki nem fotózott az M31-re, így a külfüldön készült képekkel tudom maximum összehasonlítani az OIII adatok hatását. Az égi és a galaxis háttérrel kapcsolatos "problémákat" nem az élesítés és a zajszűrés (amugy mind a BXT-t mind az NXT-t nagyon finoman alkalmaztam), hanem a 20 órányi Luminancia adat hozzáadása okozza valamiért...ha nem adom hozzá akkor semmi gond nincs...rengeteget próbálkoztam ezzel, de ugydöntöttem mégis hozzáadom az RGB-hez mert a részleteket a Lumi hozta. Mindenesetre a jövőre vonatkozóan nagyon meggondolom. hogy inkább sokkal több RGB-t fotózok a Lumi helyett (főleg ha fényszennyezetteb az ég vagy fent van a Hold) és inkább abból vonom ki a fényerőt! Azért ha nagyon sötét Hold mentes az ég akkor persze ugygondolom van értelme a Luminak. Igen szerintem is a fotók kidolgozásánál sokszor használ, ha pihentetjük vagy újrafeldolgozzuk később valamikor...egyszer majd talán nekiállok ujra!

Bartek Luca 2026.01.22. 13:12:38

wow, gratulálok a kitartáshoz és a rengeteg befektetett munkához. Emlékszem, amikor egyszer még tök régen mesélted az ambíciózus terveket, hogy mennyi adatot akarsz, ezek szerint összejott! :D nem semmi
Ami a képet illeti, nyilvánvalóan és jól láthatóan baromi sok adatod van. Viszont, mintha a feldolgozásnál valami picit félrement volna - a galaxis legkülső területein számomra furcsa a színvilág, a bal oldalon teljesen kék, jobb oldalt kevésbé intenzív, mintha egy gradiens lenne ami az egész m31-en keresztülmegy. Ez az oxigénből jön? Nem kizárt hogy van ott jel, de szerintem itt más is közrejátszik, furcsa lenne egy ennyire homogén diffúz gázfelhő látható struktúra nélkül.
Illetve az én ízlésemnek túl van élesítve - ez több helyen is megjelenik: az égi háttéren végig azok a finom kásás struktúrák, amelyek talán valamilyen enyhe zaj élesítéséből származnak, illetve magában a galaxisban néhány porcsóva is olyan éles, hogy az nincs harmóniában a kép többi részével. Talán természetesebbnek hatnának ezek a régiók a mag közelében, ha kevésbé lenne HDR effektus és nem lennének így besötétítve, hogy némelyik régió sötétebb mint a galaxis külső karjai.
sztem bazi nagy mennyiségű adaton ülsz, és érdemes lenne még vele foglalkozni - esetleg pihentetni néhány napot-hetet, és "friss szemmel" újra nekiülni!

Misi Róbert 2026.01.21. 12:52:45

Köszönöm Rafi, Pisti...húúú nekem még cifrább gondolataim is voltak vele kapcsolatban, amikor már a sokadik napon hajnal 5-ig próbálkoztam a Pixiben...ráadásul a 2x drizzle alkalmazása miatt óriássá nőtt fájl méretek rettenetesen be is lassították a kidolgozást.

Kollár István 2026.01.21. 11:29:49

Szia. A fényesebb verzió nekem jobban bejön. Én is már háromszor nekifutottam ennek a galaxisnak le is vontam a tanulságot és soha többet nem próbálkozok vele. Minen próbálkozásom borzalmas lett hálátlan egy dög ez a galaxid. Nem adja magát úgy ahogy az ember szeretné.

Schmall Rafael 2026.01.21. 10:57:23

Nagyon látványos! Tény, hogy minél többet fotózik rá az ember, annál nehezebb lesz a végén publikálni, mert gyakorlatilag... tényleg belefárad az ember. Eleinte nekem is voltak kétségeim a képpel kapcsolatban, de most hogy leszedted a zöldes színt és emeltél a fényességen, így azt kell, hogy mondjam szerintem ez egy nagyon ütős felvétel lett. Gratula!!!

Külön köszönet a leírásokért és a külön képekért. :)

Misi Róbert 2026.01.21. 04:33:50

Cseréltem a fotókat! Kicsit igazítottam rajta...leszedtem a zöldes színt és emeltem a fényerőn. Egyenlőre ennyi, aztán majd meglátom.

Misi Róbert 2026.01.21. 00:17:48

Köszönöm Laci! Igazad van, csak már annyiszor kezdtem ujra a kidolgozást, hogy kicsit belefáradtam...de lehet teszek még egy próbát az észrevételeid alapján! Amit a kidolgozásról még esetleg tudni kell, az az hogy a rendszerem picit alulmintavételezett ezért stackeléskor (WBPP) a 2x drizzle beállítást alkalmaztam!

Dr. Francsics László 2026.01.20. 23:02:53

Hát igen, óriási munka, nagyszerű anyag gyűlt össze, fantasztikus részletek vannak, nekem főleg a részletkivágások tetszenek a legjobban. Én értem, hogy magadnak történelmet írtál ezzel a képpel.
Viszont azt is látjuk, hogy lenne mit javítani a képen úgy, hogy az értékei ne sérüljenek, sőt éppen hogy még jobban érvényesüljenek és a fotó még értékesebbé váljon.
Na nézzük, hátha tanulságos:
Pl a szín-egyensúly még finomításra szorul: látható egy enyhe zöldes gradient a galaxison. Emellett az élesítés/denoise valószínűleg túl erős (Kristóf is ezt vette észre), ezért a kisebb csillagok elmosódtak, (ennél a felbontásnál már grízesnek kellene lennie a galaxisnak), de ehelyett a finom struktúrák kissé mesterséges, “ecsetszerű” karaktert kapnak. Egy visszafogottabb sharpening, természetes RGB galaxis+keskenysáv és óvatosabb csillagkezelés a disc-en sokat javítana a természetesebb, harmonikusabb összképen.
Ami még fura a szemnek, a centrum fénytelensége. Értem, hogy ott sok a részlet, illetve a furcsa örvényszerű rész érdekes, de a valóságban sokkal ragyogóbbnak kellene lennie (amúgy az egész galaxisnak is) a jó globális kontraszt érdekében, persz ez csak meglátás, lehet sötétebb tónusban is tartani, nem kötelező fényesíteni. Pl az APY év asztrofotója egy sajnos nem jó példa erre a sötét mag problémára, volt is komoly vita a zsűriben.
Na kb ezeket szedtük össze, én azt javasolnám, hogy csinálj egy hagyományos RGB vagy LRGB galaxist is, eredeti színekkel, és ha összeállt jól klasszikusan, akkor abba kellene valahogy beledolgozni a keskenysávú infót, és akkor nem lenne ennyire Ha-O3 bicolor.

Misi Róbert 2026.01.19. 19:55:02

Köszönöm Kristóf! Jól látod...a hetekig tartó kidolgozás alatt az újrapróbálkozások legalább a fele a galaxis háttér miatt volt (a másik fele a "kontinuum kivonás" miatt)...hidd el MINDENT kipróbáltam! Én azt vettem észre, hogy valamiért a 20 óra Lumi lehet a ludas ezért! Amugy mind a BXT-t mind az NXT-t nagyon finomam paramétereztem, sőt volt hogy el is hagytam...amikor a Lumit elhagytam akkor jó lett, viszont a részletekért a Lumi feltétlenül szükséges volt ezért végül is hagytam igy mivel szerintem nem feltűnő az amit említettél! Amugy a netes fórumokon elég nagy vita van arról érdemes-e Lumit fotózni fényszennyezett ég alól, ahelyett hogy a felszabaduló időt inkább több RGB expóra fordítanánk és szintetikus Lumit (RGB-ből kivont) használnánk a kép kidolgozásakor. Több teszt is bizonyította, hogy a jóval több RGB expó fényerő kivonással a plussz Lumi helyett jobb eredményre vezetett...főleg ha van mellette még keskenysáv is! Ha nincs nagyon sötét ég a Lumi fotózásához, akkor szerintem inkább RGB-t fotózzunk helyette és igy nem kell bajlódnunk a Lumi által "behozott" fényszennyezés káros hatásaival...sötét ég alól azért ugygondolom van értelme a Luminak! Talán még az is jó ötlet lenne fényszennyezett ég alól, ha a Luminance szűrő helyett egy LPS szűrőt használnánk...sajnos szereletlen változatban nem találtam ilyet, hogy beletehetném a 7x36mm-es EFW szűrőváltóba a Lumi helyett!

Vágenhoffer Kristóf 2026.01.19. 19:30:15

Nagyon szép részletes kép, gratulálok hozzá, az OIII részeket még talán nem is láttam így. Viszont ha lehet egy megjegyzésem, valamelyik élesítés vagy zajszűrés szerintem kicsit sok lett.A Galaxis mögött kicsit furcsa a háttér, és néhány diff tüske így el van hajolva, vagy hullámosodva. Nálam ezt a BlurXTerminator szokta csinálni.

Misi Róbert 2026.01.19. 17:53:33

Köszönöm Tibi! Talán bizonyságot tudtam adni arról, hogy az asztrofotós közösség által legtöbbet fotózott objektumról is lehet még újat mutatni! Sokan amikor az Androméda galaxis szóba kerül mint lefotózható téma csak legyintenek..."ugyan már millió fotó van fent az M31-ről, dehogy fotózom csak azért hogy eggyel több legyen a galériákban, inkább keresek valami mást"! Remélem nekik is meghoztam a kedvüket ahhoz hogy mégiscsak megörökítsék ezt az ikonikus égi tüneményt! :-)

Marcsik Tibor 2026.01.19. 17:06:49

Szia Robi! Had gratuláljak elsőként a képhez, rengeteg munka és kitartás van benne. Egy egészséges irigységgel nézegettem a rengeteg részletet amit sikerült kihozni ebből az objektumból. Rengeteg motivációt ad egy kezdőnek. Belenagyítva bármelyik része megállná a helyét egy külön képnek. Kíváncsian várom a kommenteket.

Misi Róbert 2026.01.19. 12:47:55

Az expókat 2 éven át gyűjtöttem (2024. augusztusa - 2025. január és 2025. szeptember - 2026.január hó között)...ennyi idő kellett a 200 órához a kevés derült és Holdfény mentes éjszakáknak köszönhetően. Ezekután az expók hetekig tartó kidolgozása rengeteg újbóli nekifutással, az addigi eredmények többszöri elvetésével, amig arra nem jutottam, hogy már elégedett vagyok a képi látvánnyal és meg merem mutatni másoknak is. Egy érdekes adat...csak a nyers expók stackelése egy amugy nagyon gyors számítógépen 15 órán keresztül tartott! Természetesen nincs tökéletes asztrofotó...ez sem az...de valamikor mégiscsak el kell jutnunk a képkidolgozás során addig a pontig, hogy végül megelégedéssel töltsön el minket a végeredmény...ez most az a pillanat. A fotó 87 megapixel méretű ezért szinte "kötelező" belenagyítani a páratlan részletességű képbe, ahol feltárulnak az Androméda eddig rejtett csodálatos objektumai...szupernóva maradványok amelyek kékes színű kis buborékokként sorakoznak a spirálkarokban vagy az 50 órányi H-alfa hidrogén szűrővel készült expók eredményeként a fényes csillagkeletkezési régiók melyeket a hidrogéngázok emissziója fest vöröses ködszerűvé...és a rendkívül hosszú integrációs időnek köszönhetőnek felfedezhetjük a galaxis spirálkarjaiban a kéken ragyogó rendkívül forró és "fiatal" 10-50 millió éves csillagokat...de feltűnnek a galaxisban planetáris ködök, gömbhalmazok, nyílthalmazok, látványos sötét porsávok. A 100 órányi OIII oxigén szűrővel készült expók hatása talán a legdrámaibb...végre láthatóvá váltak a spirálkarokban található oxigén emissziós területek, ködök...köztük egy rendkívül halvány alakzat az úgynevezett "kék virág". Itt említeném meg a galaxis fényes középpontjában feltáruló spirális H-alfa emissziót is! A fotón az M31 környezetében rengeteg távoli galaxis és kvazár fedezhető még fel...ezek közül is "kitűnik" a J004025.30+410734.2 jelzésű kvazár amelynek fénye a z=3.9 vöröseltolódás értékéből számítva 12.1 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk, de a Világegyetem folyamatosan gyorsuló tágulása miatt ez az érték jelenleg ma már kb. 23.5 milliárd fényév...természetesen csak egy nagyon halvány pici foltként vehető észre...az egyik részlet képen megjelöltem. Asztrofotós pályafutásom eddigi csúcsának érzem ezt a fotót. Azt gondolom a rengeteg belefektetett idő és munka végül meghozta a gyümölcsét és elnyeri a Ti tetszéseteket is. A 750mm-es fókusz miatti szűk látómező tudom nem ideális, de sajnos a rendszerem ennyit engedett, viszont megvágni sem akartam mert értékes részletek vesztek volna el. Köszönöm ha ránéztek a fotóra és a kritikákat is szívesen fogadom hiszen azok visznek előbbre! Ne felejtsétek el...bele nagyítani kötelező! :-)
A kép teljes felbontású és méretű változatáért látogassatok el az AstroBin oldalamra!
https://app.astrobin.com/u/Saxoo?i=8d97dy#gallery