Megtisztult a félméteres tükör
A sülysápi félméteres asztrográf állításának 1. üteme
Kedves Asztrofotós Barátaink!
Augusztus 8-án szombaton először gyűltünk össze úgy, hogy MAFE és SACSE tagok közösen munkacsoportokba szerveződve operatívan vegyenek részt a közösségi félméteres távcső felállításában. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az alkalom sikeres volt, a tervezett feladatrészeket elvégeztük, eközben jól éreztük magunkat, és a jövőbeli feladatokat is tisztábban látjuk már. Ez a rövid cikk egy képes összefoglaló a távcsőállító eseményről, melynek követező lépése egy hónapon belül várható.
Először is szeretnénk, ha megismernétek magát a távcsövet. A leendő Sülysápi Félméteres Közösségi Asztrográf nem más, mint a néhai Piszkés-tetői 50 centis, amit 1966-ban állítottak üzembe 948 méter magasan az MTA Konkoly-Thege Miklós Piszkés-tetői megfigyelőállomásán. Az eredeti távcső optikai rendszere Cassegrain volt, f/15-ös fényerővel, paraboloid főtükörrel és hiperboloid segédtükörrel. Érdekesség, hogy az épületét Szrogh György tervezte, aki a korszak kiemelkedő építésze volt. Az épületben azonban mára egy korszerű 80 cm átmérőjű távcső vette át az 1966-os ZEISS műszer helyét, melyet ezt megelőzően 2018-ban bontottak el, Kiss László és Fodor Antal együttműködésének köszönhetően szállították Sülysápra.
A XX. században korszerűnek számító távcső ma f/15-ös fényerejével nem használható hatékonyan, ezért SACSE-MAFE együttműködés keretén belül f/5-ös Newton-rendszerű távcsővé alakítjuk át. Emellett korszerű eltolható tetős védőépületet létesítettünk, illetve a távcső legtöbb alkatrészét helyrehozzuk, felületkezeljük és felújítjuk.
A hosszas előkészítő munka után az első nagyszabású közösségi találkozót 2020. augusztus 8-án hoztuk össze, közel 30 résztvevővel, több munkacsoportba szerveződve, különféle munkafolyamatokat elvégezve, úgy mint távcsőoszlop helye és az északi irány kimérése és kitűzése; a távcsőoszlop fogadótárcsájának lecsavarozása; a távcső aprólékos szétbontása és alkatrészeinek szortírozása, hogy a vázrészeket el tudjuk vinni üzemi felületkezelésre. És mindezek mellet az egyik legfontosabb lépés a főtükör megtisztítása volt.
A reggeli gyülekező utáni első lépés a pontos északi irány meghatározása volt. Ebben nagy segítségünkre volt, hogy Csukovics Tibor az előző éjszaka folyamán pólusra állított egy mechanikát az épület előtt, melyről lézerrel vettük le a pontos északi irányt és mértük át azt az épület belsejébe.
Az épületen belül meghatároztuk a távcsőoszlop pontos helyét Virág László kitűzési tervei alapján. A megadott pozícióra Bach Zoltán és Marosi István ragasztott csavarokkal rögzítették a 20 kilós acéltárcsát, mely a 200 kilós törtoszlop későbbi rendkívül pontos pólusraállítását is lehetővé teszi.
A második csapat Rózsa Ferenc (alias Rózsika) irányításával nekilátott a félméteres tükröt megtisztítani. A fürdetéshez egy gyerekmedencét használtak, ami jól szemlélteti mekkora optikával is van dolgunk. A tükörtisztító csapat hatékonyságát jellemzi, hogy a tisztítás előtti állapot láttán az első gondolatunk az volt, hogy az újragőzölésen kívül nem létezhet más megoldás. Aztán mégis lett...
A tisztítás után előbukkant a tükör még ma is igen jó állapotú bevonata (valószínűleg egy korszerű újragőzölést láthatunk ma). Megítélésünk szerint még 5-10 évig ez a körülbelül 95%-os állapotú bevonat remekül ellátja feladatát. Rózsa Ferencnek ezúton is köszönjük a nélkülözhetetlen szakértelmét.
A harmadik csapat mindeközben csavarokig lebontotta a távcső vázát és főtükörtartóját. Erre azért van szükség, mert a résztvevők arra a közös elhatározásra jutottak, hogy a felállítás előtt ezt a távcsövet teljesen rendbe kell hozni. Az 1966-os eredeti erősen megkopott bevonatot teljesen újra kell cserélni. Nem árulok el titkot, hogy a távcsőnek új színe lesz. Lehet, hogy ez egyeseket megbotránkoztat, de az eredeti ZEISS törtfehér színt korszerű mattfeketére cseréljük.
Mivel a festést üzemben tervezzük elvégeztetni, minden apró alkatrészt, csavart, csatlakozást, fedelet le kellett szerelni a tubusról, majd szétszortírozni azokat. Ha bárkiben felmerülne, hogy hogyan lesz ez utólag újra összerakva, mindenkit biztosíthatunk afelől, hogy Tóth Gábor, Vámosi Flórián és Veres Viktor csapata bontás közben az összes oldható csatlakozást és csavar pozíciót dokumentálták.
A szakmai tevékenységek sorát a jókedv és néhány közösségi esemény fűszerezték, ilyen volt például a Nap helyi delelésekor a kitűzött északi irány ellenőrzése,
Csukó lakóautója előtti ejtőzés,
a nagy közös ebéd, amit ezúton is köszönünk a SACSE lelkes tagjainak. Az események láncolatát pedig a közös tanácskozás zárta, amikor a további - valljuk be - nem kevés tennivalót beszéltük át.
Az esemény után azt gondolom egyértelmű, hogy mi az előnye a közösségi távcsőállításnak. Kellő szervezéssel minden feladatra kiválasztódtak a megfelelően felkészült kollégák. Viszont az esemény a szakmaiságon túl nyitott volt, laza, és inkább hasonlított egy felszabadult hangulatú összejövetelre, mint szigorú kivitelezésre. Kettő az egyben. Folytatjuk, és a következőkben is szeretettel várunk minden érdeklődőt, SACSE-MAFE tagot.
FrL