Észlelőrét
A Magyar Asztrofotósok Egyesületének galériája
Messier 81 és a fluxusok
2024-ben és 2025-ben az M33 után Bercivel és Bencével új célpont felé fordultunk, hogy folytassuk az egyesületi 300-asok tesztelését, finomhangolását és gyenge pontjaik feltárását. Ezt továbbra is tudatosan, konkrét objektumokra fókuszálva tettük, de már nemcsak az M81 lécemelésére koncentráltunk, hanem a több távcsöves, párhuzamos fotózás működésének feltérképezésére is.
Továbbiak az első kommentben!
Készítette
Feltóti Péter, Tóth Bence, Kecskés Bertalan
Optika
300/1200 Lacerta Newton Astrograph, 250/1000 Newton
Kamera
ZWO ASI2600MM, ZWO ASI294MM, ZWO ASI294MC
Mechanika
Skywatcher EQ8
Helyszín
Törökkoppány
Dátum
2025-03-04
Expozíciós adatok
L: 47h, RBB: 90h, Ha: 147
Szűrők
Astronomik és Antlia szűrók
Hozzászólások
137 óra LRGB és 147 óra H-alfa. De igazából a 147 óra H-alfa nem igazán sokat tett hozzá, cserébe a "csekély" 137 óra LRGB olyat mutat a fluxusból és a galaxisból, amit eddig nem láttunk.
2024-ben és 2025-ben az M33 után Bercivel és Bencével új célpont felé fordultunk, hogy folytassuk az egyesületi 300-asok tesztelését, finomhangolását és gyenge pontjaik feltárását. Ezt továbbra is tudatosan, konkrét objektumokra fókuszálva tettük, de már nemcsak az M81 lécemelésére koncentráltunk, hanem a több távcsöves, párhuzamos fotózás működésének feltérképezésére is.
Rengeteg tapasztalatot szereztünk arról, hogy amikor a rendszerek eltérnek egymástól, mikor és milyen mértékben válik meghatározóvá a különbség. Meglepő volt, hogy mi nem okoz problémát, és mi tűnik jelentéktelennek, de gyakorlatilag ellehetetleníti a feldolgozást.
Az M81-nél egyik alapvető célunk a „fluxusködként” ismert, nagy magasságú galaktikus cirrusz megörökítése volt, amellyel a törökkoppányi ég sötétségét is teszteltük. A távcsövek fénygyűjtő képessége és az ég minősége bizonyított: a cirrusz részletei feltárhatók, és az M81 eddig kevésbé ismert, nagyon külső spirálkarjai is azonosíthatók. Számomra, aki évekkel ezelőtt megfogadta, hogy nem fotózza többé az M81-et, különösen meglepő volt, hogy a Holmberg IX valójában „csak” egy fényesebb csomó a spirálkarban.
Úgy érezzük, a rögzített nyersanyag felbontása megfelel az előzetes várakozásoknak, de részletes bemutatásra egy későbbi, eltérő feldolgozású verzióban kerül sor.
A feldolgozás során – ahogy mindig – most is kompromisszumokat kellett kötnünk. Rendkívüli dinamikai különbségeket kellett megjeleníteni ahhoz, hogy a galaxis valódi arcát hitelesen visszaadjuk, miközben a „fluxus” finom részletei és kontrasztja is érvényesül. Emiatt a galaxis egyes részei talán túl fényesnek hatnak, a háttér pedig zajosabbnak tűnhet. Tudatos döntés volt azonban, hogy ezt a kompromisszumot választjuk a HDR jellegű feldolgozás és az agresszív zajszűrés helyett – igazából ez egy percig sem volt kérdés. Érdekesség még, hogy a galaxis fényes részei körül jól látható annak diffúz, alacsony kontrasztú, halvány halója is, amely annyira befolyásolja a kép globális kontrasztját, hogy gyakorlatilag meghatározza a feldolgozás teljes dinamikai keretrendszerét.
u.i.: az integrációs idő ebben a nagyságrendben valszeg már telejsen irreleváns, nem expó óra méregetés a cél, dehát 4 távcső pont 4szer annyi tavácső idő is, mint egy, szóval AstroForge Horizon ;)