Egy 1975-ös tükör újra gyűjti a fényt

Az apróhirdetés

Az ajánlat rögtön felkeltette érdeklődésem és pár napon belül azon vettem észre magamat, hogy állok a kezemben egy velem egyidős, majd 15 kg-os üveggel, és hozzá tartozó az eredeti főtükörtartóval. Megjegyzem, az is egy komoly darab, több kg-os egybeöntött alumíniumból van kiesztergálva.

Hogyan tovább?

Ekkor indultak el bennem a gondolatok, miképp is lesz ebből használható, újra fényt gyűjtő távcső? Maga a távcső építése nem riasztott el (nem ez lenne az első, amihez életemben nekifogok) de első pillanatban nem voltak konkrét elképzeléseim.

• Milyen is legyen?
• Simán egy csőbe építsem, vagy  adjak neki egy komolyabb formát?
• Esetleg az interneten fellehető faragott fa design felé menjek?

Precizitás mindenek előtt

Fontos volt számomra, mind esztétikailag mind műszakilag a tökéletes kivitelezés. Elsődleges cél volt saját kezemmel megépíteni a műszert, minden külső segítség nélkül. Sok netes keresgélés után kezdett összeállni bennem az elképzelés. Több tervet is készítettem. Amikor a szerkezet és a forma megjelent a lelki szemeim előtt, hozzáláttam papírra vetni, tervezgetni és a szükséges anyagokat beszerezni. Fontos volt a stabilitás, és a súly problémájának kezelése. A súly problémát a kivitelezés során az első verzióban még tudtam kezelni, de a végső verzió két emberes lett a mechanika tömege miatt.

A megvalósítás

Mivel a főtükörtartó adott volt, innen kezdtem az építkezést a végső súlyt figyelembe véve a rácsos szerkezet mellett döntöttem.  Az alsó rész kapott egy acél zártszelvényből készült keretet, amihez könnyen és precízen tudtam a főtükörtartót és később a rétegelt lemez burkolatot rögzíteni. Itt kapott helyet az alumínium csövekből készült rácsszerkezet felfogatása is. Ezt követően megterveztem a távcső elejét, ami szintén kritikus pontja a műszernek.

Itt helyezkedik el a beállításokra érzékeny segédtükör és fókuszírózó. Úgy döntöttem, használom a már sok helyütt bevált PVC csatorna csövet. A 300-as átmerőjű PVC csőből létezik szendvics szerkezetű. Stabil, tömör, a súlya kedvezőbb, mint a hagyományos PVC csőé. Amikor a szükséges anyagok otthon készen álltak a garázsomban, elkezdődött az építés. Kezdésként az alsó vasszerkezet elkészülte után nekivágtam a segédtükörtartó megépítésének. Itt a lábak 2x25 mm laposvasból, a magtartó egy hidraulika munkahenger szár anyagból lett legyártva. A teljes építés kb. 3 hónapig tartott.

Nem várt problémák

Időközben az első verziós hagyományos dobson zsámolyt lecseréltem egy motorizált, fém szerkezetű, kerekekkel ellátott zsámolyra. Na de milyen lett a first light? Első tesztnél kiderült, hogy valamit kicsit elmértem és nincs fókusz. No de semmi baj, szerencsére negatív irányba kellett menni, így egyszerűen rövidítettem a rácsszerkezet oszlopain. Következő teszt, fókusz van, de szórnak a csillagok, 28-as okulár alatt, nagyobb nagyításnál szétesik a kép. Némi kétségbeesés és tanakodás után ellátogattam a Budapesti Távcső Centrumba. Éder Iván épp bent volt, így rögtön el is panaszoltam tapasztalataimat. Hosszas tanakodás, ötletelés... Gyuri bácsi tükreinek elemzése közben elhangzott egy mondat:

Nem lehet, hogy feszül a tükör?

Először hihetetlenek tűnt, hogy egy 5 cm vastag üveg deformálódhat, de bármi előfordulhat. Átgondolva a rendszert, a fűtükörtartót és a részemről történt változtatásokat, meg is lett a hiba. A következő teszt alkalmával volt még némi jusztírhiba, amit rögtön korrigáltam az ég alatt. Megjegyzem, egyedül azért ez nem olyan egyszerű egy ember magasságú tubus esetén. És lám, éles, szinte tökéletes kép fogad az okulárba tekintve. Némi szórás látszik a fényes csillagok körül, sajnos ez peremkopásra utal. Ez egy 1cm-es  blendézéssel orvosolható.  Az elkészült távcső fénygyűjtő képessége számomra lenyűgöző. Tudom, vannak a piacon kapható F/5 sőt az alatti 300-as műszerek, de ez az én kezem alatt éledt újra. Az első éjszaka felkerestem vele pár fényes objektumot: M27, M57, M13 és mind csodálatosan ragyogott! Gondoltam, akkor jöjjön egy kihívás...

Igazi "firstlight"

Ágasvári égről vannak sötét ég tapasztalataim az eddigi műszereimmel (102/500 vagy a 200/1000 newton). Na lássuk, mit tudunk levadászni a vecsési égről, ahol vastagon Budapest és a repülőtér fényszenny kupolája alatt vagyok. Ráfordultam a Fátyol-köd sárkányára,  felhasználva egy OIII szűrőt a vizuális élmény növelésének érdekében. Olyan részletességgel láttam a kiszemelt ködöt, amit eddig csak Ágasvárról volt módomba észlelni.

Összességében örömmel tölt el, hogy újra munkára fogható állapotba hoztam egy számomra relikviának számító tükröt. Mindezt a saját munkámmal és,ha kompromisszumokkal is, a mai modern távcsövekhez képest, csodálatos képet kaptam az okulár végén.

És hogy mi köze Kulin Györgyhöz?

A kapcsolat, hogy a tulaj, akitől vettem és Kulin közösen csiszolták az Urániában. Az üvegpogácsát külön rendelésre Németországba öntötték nekik.